Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk!
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
Trailer
twilight after dark
Minichat
Oszd meg gondolataid!
Utolsó bejegyzéseink
Dolgozószoba

Szer. Aug. 30, 2017 10:11 pm


A staff közleményei

Szer. Aug. 30, 2017 7:03 pm


Szökőkutas korzótér

Szer. Aug. 23, 2017 3:40 pm


Avatarfoglaló

Kedd Aug. 15, 2017 6:22 pm


Caius Volturi

Kedd Aug. 15, 2017 5:11 pm


A Volterrából be- és kivezető autóútvonal

Vas. Aug. 13, 2017 10:36 pm


Black Rose Pub

Vas. Aug. 13, 2017 10:34 pm


Aláírásbörze

Kedd Aug. 08, 2017 9:35 pm


Reagkódok

Kedd Aug. 08, 2017 9:14 pm


Nagyterem

Kedd Aug. 08, 2017 12:47 am


Facebook
csatlakozz hozzánk!
Már elérhetőek vagyunk itt is, s a könnyebb elérhetőség érdekében ajánlott csatlakozni, természetesen nem kötelező. Mindenkit szívesen látunk csoportunkban, ha van kedvetek, gyertek bátran!
Nyerteseink
gratulálunk nektek!

Similar topics
Szószámláló

Credit
tiszteld a munkánkat!
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (51 fő) Kedd Május 23, 2017 10:51 am-kor volt itt.

Share | 
 

 Rosalie Lillian Hale

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

avatar
Vendég

TémanyitásTárgy: Rosalie Lillian Hale   Vas. Júl. 31, 2016 9:38 pm


Rosalie Lillian Hale

Not quite that delicate



FAJ
vegetáriánus vámpír
SZÜLETÉSI HELY, DÁTUM
Rochester, New York; 1915. február 18.
HOZZÁTARTOZÓK
Olympic klán
CSALÁDI ÁLLAPOT
 házas
ÁTVÁLTOZÁS HELYE ÉS IDEJE
Rochester, New York; 1933.
TEREMTŐ
Carlisle Cullen
KÉPESSÉG
-
TITULUS
Eternal Beauty
PLAY BY
Nikki Reed



Jellem és Küllem
Nem sokat változtam, sem kívül, sem pedig belül fiatalkorom óta. A szüleim minden egyes nap szembesítettek a ténnyel, hogy a szépségemmel mindent elérhetek, így nem meglepő, ha olyan nővé értem, akit nem érdekelt más csak a kinézet. Felszínes. Így kellene leírnom magam, de úgy hiszem, minden okom meg is volt rá, hogy külső adottságaimmal hencegjek másoknak. Az irigység számomra ismeretlen kifejezés volt, hisz mindent megkaptam a szüleimtől és mindig az öcséim elé helyezték az én jólétemet. Elkényeztettek, ahogy csak tudtak, jobbról és balról is csak a dicséreteket hallottam, naivságom pedig elegendő volt ahhoz, hogy mindent elhiggyek, amit a fülembe suttogtak. Hogy nincs szükségem munkára, hisz gazdag férjet szerzek magamnak és boldog életem lesz. Álmokkal és reményekkel indultam tehát neki az életnek, de a csalódás hatalmasabb volt mindegyiknél. A vőlegényem, akiről azt hittem, hogy a világ legudvariasabb és tiszteletreméltóbb férfija tönkretett engem. Elvakított az a dolog, amit ostobán szerelemnek neveztem, pedig köze sem volt hozzá. Új életem kezdetekor pedig elkezdődött az utálat, amit magam iránt érzek néha a mai napig. A külsőm volt az, ami idáig juttatott és sokszor kívántam, bárcsak normális lehetnék, mert egy szempillantást alatt feladnám mindezt, csak hogy egy normális életet élhessek le vér és "örökké" nélkül. Ez azonban csak egy elérhetetlen álom marad számomra, de legalább van mellettem valaki, aki képes megvigasztalni, ha rám törne ez a melankólia.
Mondhatják azonban, hogy bármennyire is sekélyes vagyok a lojalitásom fogadott családommal szemben megingathatatlan. Szeretem őket, mintha tényleges családom lennének, ám okkal tartottam meg a Hale nevet magamnak. Az emberség talán belőlem veszett ki legkevésbé, bár egy jégszobornak tűnhetek az emberekkel szemben ezzel csak irigységemet leplezem feléjük. Akik régóta ismernek tudják, akik pedig nem... nos, őket hagyom a sötétben tapogatózni. Ők nem ismerhetik azt z odaadó személyt, akivé képes vagyok lényegülni a megfelelő illetőkkel, és ez így van jól. Sokan meglepődtek már, mikor olajfoltosan láttak egy kocsi alatt gubbasztani, amint épp szét-vagy összeszerelem azt. Ez is hozzátartozik a hobbijaim közé, mint az is, hogy Alice-el összeválogassuk a család ruhatárát.

Alabástromszínű bőröm régen puha volt és mályva illatú, vámpírráválásom után azonban kemény lett, mint a kő és ha lehet, még fehérebbé változott. Szemeim színét sokan dicsérték, mert olyan különleges ibolyaszínben pompázott. Royce mindig ibolyát hozott nekem, mikor találkoztunk, ezért is örülök, hogy legalább ez változott és most már aranyszínben pompáznak íriszeim. Ezek legalább kiemelik hosszú, dús hullámokban vállaimra omló hajamat, mely szinte mindennap máshogy áll. Ruhatáram pedig pont olyan változatos, mint mostanában az időjárás. Minden alkalomra van külön cipő és minden cipőhöz van külön ruha, azokhoz pedig ékszerek tartoznak. Az elegancia az, ami meghatározza stílusomat és egyenes tartásomból, valamint a kisugárzásomból az elegancia jegyei tükröződnek vissza. Egy úri hölgy vagyok, aki pillanatok alatt kitépheti a torkod.


Történet
Egy eldugott sikátor;
Rochester, 1933. tele


A sűrű, sötét vér beszínezte a patyolatfehér havat, mely úgy vett körbe, mintha csak egy angyal lennék. Egy vérben fürdő, szárnyaszegett angyal. Olykor egy-egy sötét alak, egy alig kivehető árnyék kezdemény haladt el a sikátor bejáratánál én pedig csak abban tudtam reménykedni, hogy nem Royce tér vissza a barátaival. De minden egyes alkalommal, mikor feltűnt egy árny hangos vagy épp halk léptekkel, ugyanolyan gyorsan el is tűnt. Nem néztek be a sötétbe, ahol haldokoltam, nem segítettek, mert nem láttak. Olyan furcsa volt ez, hiszen mindig minden szem rám tapadt, de senkit sem érdekelt egy szétcincált és rongyos ruhában fekvő lány, kinek arcát felismerhetetlenné tette a sok véraláfutás. Mozdulatlanul tűrtem ahogy a fájdalom lassan elhagy és helyébe a zsibbadás jön. Az ujjaimnál kezdődött, majd szépen lassan szétterjedt az egész testemben, kivéve az elmémben. A legfájdalmasabb az egészben az volt, hogy pontosan tudtam mi történik velem, de nem tettem semmit. Még ha meg is tudtam volna mozdulni, akkor is inkább ott maradtam volna a szégyenemmel, hogy meghaljak és ne kelljen azt az életet élnem, amibe beleszülettem, amibe beleerőszakoltak. Eszembe jutott Vera kisfia, ahogy gügyögött a kezemben pár órával ezelőtt és milyen erősen szorította meg az ujjamat. Eszembe jutott az anyám, ahogy a nagy tükör előtt a hajamat fésüli olyan lágyan és kellemesen, ahogyan azt csak egy anya tudja. Eszembe jutottak az öcséim, akiknek egyszer sem mondtam, hogy szeretem őket. Pedig mit meg nem adtam volna, ha még egyszer utoljára átölelhetném legalább az egyiküket.
Anyám szavai visszahangoztak a fejemben, ahogy szép lassan kezdett minden elhomályosulni előttem. A pislákoló lámpa fénye, mely a sikátoron kívül jött többé már nem adott megnyugvást számomra. Kialudt, ahogy az életem is kialvóban volt. A szépségeddel mindent el fogsz érni, amit csak szeretnél. Szerető férjet találsz és gyönyörű gyermekeid lesznek, akik gyönyörű unokákkal áldanak majd meg. Ígérem.
Miért szegted meg az ígéreted, anya? Miért hazudtál nekem?
A sikátor sötétségéből egy gyönyörűen szikrázó angyal vált ki, én pedig végre hálát tudtam adni annak, hogy vége lesz a szenvedéseimnek. Végre itt van az én megmentőm, aki majd elvisz oda, ahol a nagymamáék is vannak. Egy szebb és boldogabb helyre, ahol nincs hely olyan alakoknak, mint Royce, akik bántalmazzák és megerőszakolják a nőket... a jegyesüket.
Sajnos, nagyobbat nem is tévedhettem volna, mert a kínok kínja következett.

Royce rezidencia;
Rochester, 1934. tavasza


Óvatosan megigazítottam a fehér fátylat, ami tökéletesen illeszkedett fejformámhoz és egy rideg mosollyal mértem magam végig a tükörben. Egy csepp vér sem áztatta az esküvői ruhát, ügyeltem rá, hogy ugyanolyan tiszta maradjon, mint ahogy vettem. Illeszkednie kellett az eseményhez, amit már akkor kiterveltem, mikor újjászülettem. Egyesével mentem el értük. Az férfiakhoz, - ha lehet őket egyáltalán így nevezni - akik megerőszakoltak aznap este. Royce maradt utoljára, mert azt akartam, hogy rettegjen, hogy úgy féljen, mint én mikor erős markával elkapott és magához húzott és tisztán éreztem alkoholtól bűzös leheletét, majd a földre lökött, mint valami használati tárgyat. A bosszú édes ízét éreztem szétterjedni a számban, ahogy a holttestére pillantottam. Összevizelte magát félelmében, mikor megpillantott. Neked halottnak kéne lenned, suttogta, én pedig csak egy vad mosollyal díjaztam észrevételét. Persze, édes, hiszen te voltál az, aki a sorsomra hagyott.
Büszke voltam magamra, hogy egyetlen csepp vér sem folyt, bár folyamatosan éreztem a tokomban kaparó szomjúságot, de nem engedtem neki. Pontosan tudtam, hogyha engednék neki, akkor képtelen lettem volna megállni, hogy ne igyak belőlük. Márpedig annál nagyobb szörnyűséget el sem tudtam volna képzelni, hogy belőlük legyen bennem valami. Könnyebben ment, mint ahogy azt először gondoltam, így most már csak Cullenék miatt kell aggódnom, hiszen Carlisle elítéli az ilyesmit Edward pedig biztosan kiolvasta a gondolataimból, hogy mire készülök és mindent elmond neki. De nem ítélhetnek el, mert jogomban állt a bosszú. Még akkor is, ha az egy teljesen más Rosalie volt, akit bántottak, mert a tükörből már nem az az ismerős arc néz vissza rám, mint egykoron. Vörös szemeim éhesen csillogtak, már nem ibolyaszínben pompáztak, amit Royce annyiszor dicsért. A szépségem azonban, ami idáig juttatott, nem csökkent és legszívesebben elcsúfítottam volna arcom, hogy ne kelljen látnom az okot, amiért örök életre kárhoztam.
Oh, anya, ha most látnál, megdicsérnél?

Cullen rezidencia;
Forks, 2006. szeptember 11.


Egy angyalt tartottam a kezemben. Nem olyat, mint aminek Carlise-t hittem annak idején, mikor rám talált. Őt a halál angyalának véltem, egy megváltónak. De a kis Renesmee másfajta angyal volt. Az élet angyala. Gyönyörű szemei, melyek Belláéhoz hasonlóak voltak csillogva néztek körül és már akkor, abban a pillanatban tudtam, hogy ő különleges. Persze, már magában az különleges volt, hogy egyáltalán létezett, de mégis. Valami más lengte őt körbe, amit megmagyarázni nem tudnék, csupán azt, hogy a szeretet, amit akkor éreztem felé, mikor először a kezembe vehettem, máig nem csitult. Egy kis maró érzés fogott el, de csupán egy pillanatra, amint rádöbbentem, hogy Bellának megadatott az, ami nekem sosem fog. Gyermeket szülhetett és ha minden jól megy, akkor felnevelheti őt. De az irigység gyorsan eltűnt a szívemből, bár továbbra is ólálkodott, amint a baba elmosolyodott. Lágy és törékeny volt, a bőre pedig puha, mégis erős.
- Gyere, szépségem, megfürdetlek és felöltöztetlek - simogattam végig hátán, ahogy magamhoz szorítottam őt, épp csak annyira, hogy érezze, biztonságban van. Annyira vágytam rá, hogy Emmett is láthassa, hogy ő is részese lehessen, de emlékeztetnem kellett magamat, hogy Renesmee nem az én kisbabám, bármennyire is szeretném, hogy nekünk is legyen egy közös babánk, aki ránk hasonlít. Szomorú mosoly jelent meg arcomon, ahogy letekintettem Bella és Edward lányára. Gonosz dolog azt kívánni, hogy Bella bárcsak... Megráztam a fejem a bolond gondolatra és biztatóan pillantottam le a karjaimban izgő-mozgó apró testre.
- Semmi baj nem lesz. Hamarosan találkozol a szüleiddel - hangom alig volt több suttogásnál, de szemein látszott, hogy pontosan érti, mit mondok. - Ígérem.
Az ígéretemet pedig betartom, nem válok az anyámmá.


user: lya ✥ kor: 18+ ✥ multik: - ✥ tapasztalat: 5 év
Vissza az elejére Go down

avatar
WE MAKE THE RULES ✥ volturi
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 29.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
11
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1100. Aug. 18.
✥ KOR :
917
✥ LAKÓHELY :
Volterra
✥ FOGLALKOZÁS :
kapcsolatfenntartó ;)

TémanyitásTárgy: Re: Rosalie Lillian Hale   Hétf. Aug. 01, 2016 6:23 pm




Rosalie Lillian Hale


Üdvözöllek a fórumon!

Elérkezett az igazság pillanata. Átbeszéltük a dolgokat, mind a hárman elolvastuk a lapodat és egyöntetüen igennel szavaztunk rád! Wink Jól fogtad meg a Hale lány érzékeny oldalát, nagyon ügyesen írsz! Nem húzom tovább az idődet,

ELFOGADVA!
kérlek ejtsd meg a szükséges foglalásokat és irány a játéktér!



Everything is intensified
when you are a vampire



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Rosalie Lillian Hale

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Karakter kereső
» Ariadne Hale

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Alkotás alatt :: Elfogadott karakterek :: Vámpírok-