Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk!
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
Trailer
twilight after dark
Minichat
Megnyitott a Poison After Bite!
Mindenkit szeretettel várunk! <3
Oszd meg gondolataid!
Utolsó bejegyzéseink
A staff közleményei

Szomb. Okt. 14, 2017 9:18 pm


Lynne Hawkins

Csüt. Okt. 12, 2017 8:35 pm


Udvar északi része

Hétf. Okt. 02, 2017 7:30 am


Silhouette FRPG

Szomb. Szept. 30, 2017 11:24 pm


A Volterrából be- és kivezető autóútvonal

Vas. Szept. 24, 2017 12:06 pm


Dolgozószoba

Szer. Aug. 30, 2017 10:11 pm


Szökőkutas korzótér

Szer. Aug. 23, 2017 3:40 pm


Avatarfoglaló

Kedd Aug. 15, 2017 6:22 pm


Caius Volturi

Kedd Aug. 15, 2017 5:11 pm


Black Rose Pub

Vas. Aug. 13, 2017 10:34 pm


Facebook
csatlakozz hozzánk!
Már elérhetőek vagyunk itt is, s a könnyebb elérhetőség érdekében ajánlott csatlakozni, természetesen nem kötelező. Mindenkit szívesen látunk csoportunkban, ha van kedvetek, gyertek bátran!
Nyerteseink
gratulálunk nektek!

Similar topics
Szószámláló

Credit
tiszteld a munkánkat!
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (51 fő) Kedd Május 23, 2017 10:51 am-kor volt itt.

Share | 
 

 Udvar északi része

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jun. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
638
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1783. Jan. 04.
✥ KOR :
234
✥ FOGLALKOZÁS :
i am the boss

TémanyitásTárgy: Udvar északi része   Szomb. Aug. 20, 2016 6:15 pm

***
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://twilightafterdark.hungarianforum.com

avatar
PURE SOUL NEVER DIES ✥ ember
admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Aug. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
21
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1994. Aug. 13.
✥ KOR :
23
✥ LAKÓHELY :
New York
✥ FOGLALKOZÁS :
egyetemista voltam...

TémanyitásTárgy: Re: Udvar északi része   Szomb. Aug. 05, 2017 7:06 pm



kieran & elisabeth


A napok hol csiga lassúsággal teltek, hol pedig követni sem tudtam éppen hol járunk a naptárban. Négy hónapja éltem már az elrablómmal, akinek én adtam nevet. A pincében ültem az ágyon, próbáltam nem törődni az engem vizslató tekintetével miközben ettem. Határozottan zavarbaejtő szokásai közé tartozott amikor ezt csinálta, általában úgy próbáltam kizárni, hogy elméláztam olyan dolgokon amik fontosak voltak nekem, vagy hiányoztak. Közben fél szavakkal próbáltam úgy tenni mint aki figyel, de közben gondolataim az Üvöltő szelek példányon járt, amit Kierantól kaptam. Gondolom nem lehettem túl meggyőző az "odafigyelek ám" mutatványommal, mert megkérdezte hova kalandoztak el a gondolataim. Nem is tudom miért, de meséltem neki a könyvről. Hogy kitől kaptam és miért... Azután hosszú csend állt be, én pedig elővettem az egyik kedvenc kérdésemet: Mi a neved? Most is csak némaságba ütköztem, de addigra annyira elegem lett abból, hogy nem volt egy név amin szólíthattam volna, hogy kijelentettem: Ha nem mondod meg, akkor én fogok kitalálni neked egyet! Valamiért hagyta, és mivel az Üvöltő szelek és Kieran jártak a fejemben és a hiányuk, úgy döntöttem Heathcliff lesz... Így utólag belegondolva, a sors furcsa fintoraként, még illik is rá a név. A megszállotság és a kegyetlenség...
Teltek a napok, a hetek és Heathcliff nyugodtabb és nyugodtabb lett, hajlandó voltam vele kommunikálni és erősödött irántam a bizalma, és ezt eleinte sétákkal, később saját szobával és a házon belüli szabad mozgással mutatta ki. Látszólag beállt köztünk valami fajta béke... Látszólag. Ugyanis én nem voltam hajlandó beletörődni a sorsomba, még mindig szinte megszállottan ragaszkodtam a tervhez hogy megszökök. A tervem része volt elaltatni a figyelmét és szabad mozgást nyerni, hogy fel tudjam mérni az esélyeimet, illettve hogy hol van a háznak olyan gyenge pontja, ahol ki tudok jutni. Idő kellett, hogy mindent alaposan kigondoljak és hogy feltűnés nélkül szedjek össze magamnak készletet amivel útnak mertem indulni. Étel, zseblámpa, ruha. Mindezeket apránként csentem el és az ágyam alatt egy laza deszka alatt tartottam egy szekrény mélyén talált aprócska hátizsákban. Mára már csak a megfelelő pillanatra vártam.
És ez a pillanat elérkezett. Mindent a terv szerint csináltam...
Megvártam, amíg Heathcliff elég mélyen alszik, hogy ne hallja, ahogy mászkálok a házban, ezt is bizonyos időközönként teszteltem, ha kérdezte mit művelek mindig volt megfelelő okom, általában egy pohár vízért vagy egy könyvért mentem, kényesen ügyeltem, hogy ezek a próbáim tényleg a véletlennek legyenek betudhatók. Szóval, miután aludt, felmentem a szobámba és elővettem a menekülő-hátizsákomat a rejtekéből és felmentem egy emeletet, egy folyosói ablakhoz, amiből kényelmesen és biztonságosan át lehetett mászni egy fára, ahonnan csak ügyesség kérdése volt lejutni a földre. Nem tartott tovább negyed óránál és kint voltam. Nem volt más dolgom mint futni, amíg el nem érem a kerítést és onnan pedig egy forgalmas utat, vagy telefonfülkét.
Éreztem a szabadság ízét az ajkaimon, miközben hátra sem nézve, minél csendesebben próbáltam átszelni a kerten. Ekkor kezdtem rájönni, mennyire alábecsültem a terület nagyságát, ami börtönömként szolgált. Futás közben, nem elég hogy majdnem beleestem egy halas tóba, de kerítésnek még csak nyomát sem láttam sehol. A zseblámpát nem mertem még elővenni, pedig a hátam mögött már csak fekete összemosódott paca volt a ház. Hatalmas volt az is. Nem tudom mennyit futottam még, mire elővettem a kis világító eszközt és felkattintottam... Sírni tudtam volna a reménytelen látványtól ami a szemem elé tárult. Erdős terület magasodott előttem, kerítés mindig sehol és már percekkel ezelőtt meghaladtam az állóképességemet. Sosem voltam sportos alkat, és ezen a hónapokon át tartó raboskodás sem segített. Perceket kóvályogtam még mire teljesen elhagyott minden erőm és leroskadtam egy terebélyes fa alá. Levettem a hátizsákot és hátamat a fa törzsének döntve küzdöttem a könnyeimmel és a reménytelenséggel, nehogy lavinaként maga alá temessen. Nem fogok innen kijutni, ezzel tökéletesen tisztában voltam. Előbb utóbb észreveszi, hogy nem vagyok bent a házban és ha utánam ered pillanatok kérdése, hogy megtaláljon. Ami ennél is rosszabb, hogy a gondos tervezés ellenére is elvesztettem a fejem és eszetlenül rohantam amerre láttam, kerülgettem a különböző melléképületeket és kerteket, teljesen logikátlanul, erőfeszítést sem téve hogy megjegyezzem az utamat, szóval még vissza se tudok jutni. Magyarán így is, úgy is le fogok bukni.
Mélyről jövő sóhaj tört fel belőlem, lelkem mélyén tombolni szeretnék, de ehelyett csak szórakozottan belenyúlok a hátizsákba és egy tábla csokit húzok elő belőle. Elmélázva majszolgatni kezdtem, miközben a zseblámpával játszadoztam. Akár meg is pihenhetek egy kicsit, mielőtt még Heathcliff leszedi a fejem a helyéről. Ha visszaszereztem némileg az erőmet és nem leszek ilyen fáradt majd kitalálok valamit. Ha isten is úgy akarja, addig se talál rám mert ha igen... A félelem csak halványan jelentkezett, szinte meg se éreztem a jelenlétét, de ez nem jelentette azt, hogy ha megérkezik és előveszi a legrosszabb formáját ne könyörögnék zokogva neki... Hogy azért hogy eleresszen, vagy öljön meg... Még nem döntöttem el.
.







When you appeared I was just lonely I was just in need of a friend Spend your days Thinking if only you and me made sense For any love Quit the pain you feel You won't let it go You won't let it heal Baby, it's clear You don't know me
let it heal, baby let it heal
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
CHILDREN OF THE MOON ✥ likantróp
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Aug. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
17
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1917. Mar. 10.
✥ KOR :
100
✥ LAKÓHELY :
New York City, New York, Usa
✥ FOGLALKOZÁS :
pszichopaci
✥ KERESEM... :
Kösz nem, már bezsákoltam aki kellett! Razz

TémanyitásTárgy: Re: Udvar északi része   Hétf. Okt. 02, 2017 7:30 am


Elisabeth & Kieran
Do you think of me? Of what we used to be?
Is it better now that I'm not around?
My friends are actin' strange, they don't bring up your name
Are you happy now? Are you happy now?.

Lassan 4 hónapja, hogy Lissyt elraboltam és a társaságomat élvezi. A kezdeti ellenkezése ez idő alatt sokat változott, látszólag beletörődött a helyzetébe. Már nem kell vele csatákat vívnom, hogy egyen vagy szót fogadjon nekem. A kezdeti makacskodása eltűnt, ahogy egyre több időt töltöttünk együtt. Amikor úgy ítéltem meg, hogy készen áll rá átköltöztettem abba az emeleti szobába, amit eredetileg is szántam számára. Egy szépen berendezett kis szoba volt, franciaággyal és sok-sok könyvvel, hogy legyen mit olvasnia. Természetesen a szoba tartalmazott egy példányt az Üvöltő szelekből, ám erre külön nem kívántam felhívni a figyelmét. Nagyobb lesz az öröme, ha maga talál rá. Az ággyal szemben egy hatalmas ablak volt, amin át az udvarra nyílt kilátás és egy hatalmas fára, ami épp a ház mellett állt. Mivel magasan volt az ablak nem féltem tőle hogy megszökne rajta keresztül, ahhoz nagyon vakmerőnek vagy botornak kellene lennie hogy ilyesmivel próbálkozzon.

Az elmúlt idő alatt volt pár dolog, ami állandósult köztünk. Én mindig türelmesen végig vártam, míg elfogyasztja a reggelijét, ebédjét vagy épp vacsoráját - mikor mit viszek neki - ellenőrizendő hogy tényleg megeszi-e, ő pedig faggatózik cserébe. Szoktam neki mesélni arról, hogy épp mi történik a világban - ne érezze úgy, hogy valamiről lemaradt - ám egyetlen egy téma mindig is tabu volt köztünk. Ez már-már rituálénak is tekinthető, hogy sosem árulom el neki a nevemet próbálkozzon bármivel. Az egyik ilyen alkalommal, amikor épp nem figyelt a napi beszámolóm közben rá is kérdeztem hová kalandozott ennyire el a kisasszony figyelme. Legnagyobb meglepődésemre a tulajdon nevemet említette és a hőn szeretett könyvének történetét mondta el, amit tőlem kapott még évekkel ezelőtt a születésnapjára. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam. Hála a maszknak nem láthatta rajtam a meglepettségemet.

Viszont beállt közénk a csend, amit Lissy ismételten a faggatózásával kívánt megszüntetni, sikertelenül. Néma maradtam, mint mindig. Azonban ezúttal kitalálta, hogy ha nem vagyok hajlandó elárulni a nevemet hát ő választ nekem egyet. A szemöldököm kíváncsian szaladt fel erre, a gondolatra hogy a Bestiának nevet ad megdobbant a szívem. Pláne, amikor Heathcliff mellett döntött. ~Véletlen volna csupán?~ Nagyon kétlem, bár való igaz találó. Bestia mindkét jellemvonással rendelkezik mely a regény főhősére is igaz: nem csak kegyetlen volt, de megszállottan magának akarta a lányt. Részben ezért is tartunk ott, ahol. Ráhagytam hát, legyen vele boldog. Ha így szólított még hallgattam is rá, mintha csak a nevem volna.

Talán ez volt a vízválasztó, mert ezután Elisabeth készségesebb lett és hajlandó volt beszélgetni. Cserébe kivittem a kertbe sétálni, megkapta a saját szobáját, majd idővel - miután úgy láttam nem fog megszökni - a házban is szabadon mozoghatott megkötés nélkül. Azon szobák, ahová nem akartam hogy bemenjen kulcsra voltak zárva természetesen ám a legtöbbjébe számára is szabad bejárást engedtem. Valamiféle nyugodt légkör kezdett kibontakozni, s mind több időre mertem magára hagyni. Persze a házban a kamerák mindent rögzítettek, minden lépését titkon megfigyeltem. Ám ő erről nem tudott, sem arról a pánik szobáról melyben a monitorokon keresztül követem.

Hogy számítottam-e tőle szökésre? Természetesen. Ám én is felkészültem minden eshetőségre mielőtt elraboltam volna, így erre is volt egy forgatókönyvem. Elvégre okkal hoztam a családi kúriába, ahol közel s távol a madár se jár. Ha meg is próbálkozna szökéssel, csúfos kudarcot fog vallani, mivel nem ismeri a birtokot illetve az azt körülvevő erdőt úgy mint én, természetfeletti érzékek híján kénytelen lesz visszafordulni. Így minden áldott nap a legnagyobb nyugalommal hajtottam álomra a fejemet, hiszen tudtam esélytelen a szökési kísérlete. Amire nem is kellett sokat várnom igazából. Rafinált módon kivárta míg elalszom és csak aztán lépett akcióba, az erdő azonban kifogott rajta. Pontosan úgy, ahogy vártam.

Amikor felébredtem még nem gondoltam semmi rosszra. Csak miután hiába szólítottam a lányt és néztem rá a felvételekre tudatosult bennem az árulása. Bestia őrjöngött, de én ismertem Lissyt; tudtam az ő állóképességével, fizikai korlátaival amúgy sem bírná sokáig, hamar ki fog fáradni. Aztán pedig már csak rá kellett találjak az erdőben. Nem kapkodtam el a "mentőakciót", had essen csak kétségbe. Megérdemli. Az erdő éjszaka elég félelmetes hely egy ilyen törékeny, fiatal lánynak. Azok a furcsa hangok... Kényelmesen megvacsoráztam és csak azután indultam útnak. Mivel négy lábon gyorsabb vagyok mint kettőn csak a nadrágomat tartottam magamnál - pontosabban a pofámban - és teljesen átalakulva, vérfarkas alakot öltve indultam a lányt megkeresni. A szagát már messziről kiszúrtam, infra látásomnak hála pontosan tudtam merre és hol haladt el mielőtt betért volna az erdőbe a tisztásról, melyen a családi kúriám áll.

Fekete bundámat elnyelte az éj sötétje, csak szemeim világítottak a telihold fényénél melyre felvonyítottam megugatva azt. Éppen jó alkalmat választott a kószálásra, így meg tudom mutatni neki teljes valómat. Kétlem, hogy látott már életében hozzám hasonlót. Mi vérfarkasok - az igaziak, nem ezek az utánzat alakváltók - csakis akkor tudunk teljes farkas alakot ölteni, ha feljön a telihold. Még az erdős terület felénél sem jártam, amikor rá találtam. Egy fa alatt pihent, melynek hátát vetette és a zseblámpájával szórakozott miközben csokoládét majszolt. Úgy tűnt egyáltalán nincsen kétségbe esve, mint vártam. ~Na de majd most?!~ Bestia amúgy is rég szórakozott, igazán ránk fér már a dolog; ráadásul szerinte jó büntetés lesz a lánynak a dolog.

A bokrot megmozgattam a farkammal, hogy magamra vonjam vele a lány figyelmét; majd lassan és félelmetesen a magam büszke pompájában kiléptem elé a bokrok jótékony takarásából. Egy közel két méteres marmagasságú, sötétbarnás de talán inkább feketés bundájú óriási farkast láthatott maga előtt egyre közeledni. A morgásom egyelőre még nem erősödött fel annyira, hogy ijesztő méretet öltsön; de a pofám már elnyílva és vicsorba rendeződnek számban a tűhegyes fogak. Lissy láthatja, hogy ezek precíziós pengék, melyek ölésre terveztettek: a húst és inakat széttépni, a csontokat összeroppantani képes fegyverekről van szó, mely könnyedén végezhet vele is, amennyiben legközelebb is ilyen engedetlen lesz. Egyelőre csak rá akarok ijeszteni, aztán úgy terelni hogy míg kergetem az erdőn át arra meneküljön majd előlem, amerre én akarom és a kúriánál kössön végül ki, hálát adva amiért biztos fedél zár el tőle. Oda ugyanis ebben az alakban nem terveztem utána menni, higgye csak hogy odabent biztonságban lehet az ordasoktól vagy épp tőlem. Ezért úgyis visszadugom a cellájába.


Lissynek #995 Új Zene Remélem megérte várni!  



Lissy új szobája:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Udvar északi része   

Vissza az elejére Go down
 

Udvar északi része

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ház és udvar
» Északi rész
» Skandinávia (Európa, Északi Szövetség)
» Tavaszudvar

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Városaink :: New York :: Otthonok :: Blackwell birtok-