Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk!
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
Utolsó bejegyzéseink
A staff közleményei

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Hayley Witcher
Szomb. Okt. 14, 2017 9:18 pm


Lynne Hawkins

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Lynne Hawkins
Csüt. Okt. 12, 2017 8:35 pm


Udvar északi része

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Kieran Blackwell
Hétf. Okt. 02, 2017 7:30 am


Silhouette FRPG

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Skyler Montbrai
Szomb. Szept. 30, 2017 11:24 pm


A Volterrából be- és kivezető autóútvonal

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Wyatt Volturi
Vas. Szept. 24, 2017 12:06 pm


Dolgozószoba

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Gerard Williams
Szer. Aug. 30, 2017 10:11 pm


Szökőkutas korzótér

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Gerard Williams
Szer. Aug. 23, 2017 3:40 pm


Avatarfoglaló

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Caius Volturi
Kedd Aug. 15, 2017 6:22 pm


Caius Volturi

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Mary Alice Brandon Cullen
Kedd Aug. 15, 2017 5:11 pm


Black Rose Pub

Szökőkutas korzótér Emptyírta:Skyler Montbrai
Vas. Aug. 13, 2017 10:34 pm


Szószámláló

Credit
tiszteld a munkánkat!
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (51 fő) Kedd Május 23, 2017 10:51 am-kor volt itt.

Megosztás
 

 Szökőkutas korzótér

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Admin

Admin
Admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jun. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
638
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1783. Jan. 04.
✥ KOR :
241
✥ FOGLALKOZÁS :
i am the boss

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptyPént. Júl. 22, 2016 4:38 pm

***
Vissza az elejére Go down
https://twilightafterdark.hungarianforum.com
Renata Volturi

Renata Volturi
WE MAKE THE RULES ✥ volturi
admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 31.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
16
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1240. Jun. 22.
✥ KOR :
783
✥ LAKÓHELY :
volterra
✥ FOGLALKOZÁS :
aro's bodyguard

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptyCsüt. Szept. 15, 2016 12:50 am




Gerard & Renata

welcome to nobody cares!

Egy nyugodt, lusta nap terült el mögöttem, s kicsit besokalltam Caius paranoiájától, el kellett szakadnom a kastélytól, dolgom úgy sem volt. Időközben beesteledett, sötétség borult a városra, ilyenkor már bujkálniuk sem kell a hozzám hasonlóknak. A város főtere volt a kedvenc helyem éjszaka, a madár sem járt már arra, a szökőkutakat pedig ki ne szeretné? De jómagam nem a vízcsobogás és a szép szobor miatt jártam oda, sokkal inkább az ébenfeketének tűnő víz varázsolt el, ami olyasmi volt, mintha egyenesen háborgó, feneketlen mélységű, sötét lelkembe nyertem volna bepillantást. Órák hosszat képes voltam bámulni a mozdulatlan vizet, amit egy-egy lecsorduló, becsapódó vízcsepp megzavart. Megálltam a szökőkút pereme mellett és letelepedtem rá, felhúzott lábakkal, térdeimre fektetett karjaimmal egész lazának tűnhettem távolról, de nálam merevebb vámpír aligha létezik. Egy szobornak is tűnhettem volna, ha nem nézzük fekete öltözékem és a piros dzsekit, amit viseltem. Az egyik zoknim félig lecsúszott a térdemről a vádlim közepéig, míg a másik tökéletesen a helyén maradt. Néhány kósza szőke tincsemet az arcomba fújta a gyenge szellő, ami átrohant a főtéren, de mindezeket leszámítva tökéletes voltam külsőre, mint mindig. A lelkemben viszont hatalmas vihar tombolt, nem meglepően, általában akkor is zavart voltam, mikor nyugodtan tűntem a felszínen, vagy mikor én magam is azt gondoltam, hogy teljes nyugalom uralkodik rajtam és bennem. Csak akkor értem el azt az állapotot, mikor a művészettel foglalkoztam, olvastam róla, vagy ecsetet ragadva mesterművet kreáltam. Egy darabig még ücsörögtem, a lelkemet összevetve a sötétnek tűnő - számomra kevésbé - vízhez, de egy idő után, talán túl későn, mozgásra lettem figyelmes. Nem fordultam meg, de egy-egy léptet, egy-egy moccanást megneszelve füleltem, vártam, hogy az illető elmenjen, hiszen eddig még soha senki nem közelített meg ezen a helyen, kivéve a klánom tagjait, de az illat nem ért el hozzám, így nem tudtam kiféle-miféle bújik meg mögöttem a sötétben. Egy hozzám hasonló sem bujkálna előlem, fölösleges volna, már tudomást szereztem az idegen ittlétéről, a kérdés már csak az volt, ki vetemedik arra és kockáztatja a saját életét, csak hogy megzavarjon. Minden idegszálam megfeszült, ahogy türelmetlenül vártam, mit lép az illető, elmegy, vagy megközelít... újra és újra a levegőbe szagoltam, de a szél egész másfelé vitte az illatot, mígnem végre az arcomba kúszva hátracsapta a hajam, s ekkor megéreztem. Egy halandó. A vacsora elég kielégítő volt, két halandó is jutott egy főre, így az éhség nem uralkodott el rajtam, de azért végignyaltam felső ajkamon, ahogy hihetetlen gyorsasággal felálltam és megfordultam. Nem szomjaztam vérre, főleg ha itteni lakos volt, az esetben nem is bánhattam volna, de erről szó sem volt - nem vadászni érkeztem, így tökéletesen tudtam uralkodni magamon. A torkom enyhén kapart, de még a mérgem sem áradt szét a számban, csupán vártam, immár türelmesebben, hogy felbukkanjon az ember, s igyekeztem eldönteni, mit kezdek vele, ha nem turista. Játszani még szabad, ha elég óvatos vagyok, hogy ne áruljak el túl sokat magamról!

475 szó | remélem így megfelel ^^ | ♪ castle |  öltözék
©
Vissza az elejére Go down
Gerard Williams

Gerard Williams
PURE SOUL NEVER DIES ✥ ember
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 31.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
34
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1983. Jan. 13.
✥ KOR :
41
✥ LAKÓHELY :
Forks
✥ FOGLALKOZÁS :
rendőr
✥ KERESEM... :

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptyVas. Nov. 13, 2016 11:35 pm



Renata & Gerard


WORDS: 406 ;; MUSIC: rise

" I won't just survive
You will see me thrive
Can't write my story
I'm beyond the archetype
I won't just conform
No matter how you shake my core "


Végre úgy érzem, annyi idő után legalább némi előrelépés történt a privát nyomozásomban. Messze vagyok még persze attól, hogy megtaláljam néhai szeretett feleségem gyilkosát, attól pedig még inkább, hogy hathatós bosszúra is képes legyek ellene, de már legalább van valami elképzelésem, hogy merre induljak el. Kicsit kevésbé sötétben tapogatózom és ez is valami. Jól jött az a véletlen találkozás az erdei úton azzal a Leah Clearwater néven bemutatkozó alakváltó nővel. Bár először nehezen értettünk szót (ami az én esetemben aligha újdonság az utóbbi években), de elég sok értékes információt megtudtam. Többek között arról a rezervátumbeli könyvtárról is, ami több információt tartalmazott és valószínűleg hitelesebbeket is, mint amit korábban bárhol találtam. Innen tudok a Volturiról is, ami miatt egészen Olaszországig utaztam.
Bár semmi kedvem vámpírokkal csevegni, többet kell megtudnom. Tulajdonképpen szemtől szembe tudtommal csak egyszer találkoztam egy képviselőjükkel, jobban mondva egyszerre kettővel, de az is kis híján az életembe került. Csak egy utamba kerülő farkas miatt nem hagytam ott a fogamat. Most mégis muszáj erre sort kerítenem. Nem tudom, ki ölte meg az én Amymet és a végére akarok járni. Talán épp közülük valaki. Minden, amit tudok a gyilkosról, hogy egy szőke hajú nő, aki ránézésre a húszas évei végén járhat. Ez persze mind csak találgatás. A kor, a hajviselet és effélék. Annyi bizonyos, hogy egy nő, ezt valószínűleg még ők sem tudják váltogatni.
Nem véletlen hát, hogy mindenképp ki akarok ügyködni egy találkozót a Volterra egyik női tagjával, aki állítólag szőke hajú és ránézésre fiatalnak tetszik. Nem lehetek persze biztos benne, hogy ő a gyilkos, akit keresek, nem is feltétlenül így nézek rá, de benne van a pakliban, hogy úgy mondjam. Annyira nem volt összetett a dolog, hiszen mint halandó, nem tudhatnék róluk. Az éjszakában követem a kiszemeltemet, ahogy egy szökőkút szélére telepedik. Egy ideig csak messzebbről szemrevételezem a nőt. Ránézésre olyasminek tűnik, mint a személyleírás szerinti nő, aki megölte Amyt. Bár azt egy részeges csöves adta, akár tévedhetett is. Majd elválik. Határozott léptekkel indulok meg végül a nő felé. Épp akkor, számomra követhetetlenül gyorsan áll fel és fordul velem szembe, mikor odaérek hozzá és megszólítom.
- Jó estét! Pár napja költöztem a városba és kissé eltévedtem. Tudna nekem segíteni? - bár szívélyestől messze áll a hangom, annyira mogorva sem vagyok, mint általában szoktam. Úgy értesültem, a Volterra nem ölhet meg helyi lakosokat, csak turistákat, ezért van szükségem némi színjátékra, hazudozásra a kilétemről. Na meg így nyerek egy kis időt, hogy felmérjem néhai szeretett feleségem potenciális gyilkosát is.


NOTES: Bocsi a késésért, nem láttam eddig a reagodat
CREDIT

Vissza az elejére Go down
Renata Volturi

Renata Volturi
WE MAKE THE RULES ✥ volturi
admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 31.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
16
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1240. Jun. 22.
✥ KOR :
783
✥ LAKÓHELY :
volterra
✥ FOGLALKOZÁS :
aro's bodyguard

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptyPént. Jan. 13, 2017 3:32 pm




Gerard & Renata

welcome to nobody cares!

Nagyon gyanús volt a férfi, mégis szerencsés, hiszen nem vadászat közben futott össze velem, nem is éhesen, akkor gondolkodás nélkül haraptam volna át a torkát. Még pislogni sem lett volna ideje, így viszont megúszta a halált. Legalábbis a váratlan, hirtelen, fájdalommentes halált. Ha egy pillanatra is fenyegetést mutat az irányukba, szenvedni fog, méghozzá nem is akárhogyan. Az én stílusom sosem volt gyengéd, de rengeteget tanultam Hectortól és a többi kínzásra szakosodott vámpírtól a kastélyban. Tudtam hogyan kell még egy halandót is újra és újra megkínozni, anélkül hogy belehalnának a sérülésekbe, a titok csak annyi volt, hogy nem szabadott túl sokáig a mérget a szervezetükben hagyni, illetve időben el kellett állítani a vérzést. Már pörögtek a képek a fejemben, miként fogom életben tartani a fickót, miközben a halált kívánja majd amit nem kap meg, mikor megszólalt. Közeledő lépteit hallva éppen akkor vetem be a képességem, mikor túl közel merészkedne, így jó pár méterre tőlem áll meg, anélkül hogy sejtené, módosítottam az akaratát és nem léphetett túl közel hozzám. Oldalra biccentettem a fejem és megpróbáltam felmérni, az igazat mondja-e. Kételkedtem benne, de biztos nem lehettem semmiben, az is lehet, hogy igazat szólt, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogom megjáratni vele a poklok poklát, ha fenyegetésnek vélem. Itteni lakos vagy sem, ha bajt hozhat ránk, vesznie kell. Ezt Aro is meg fogja érteni. Azonban még nem nem tettem semmit ennek az érdekében, csupán végigmértem a pasast, majd barna tekintetén pihentettem meg a szemeimet. Ha nem lett volna korom sötét és közelebb álltam volna az utcai lámpákhoz, láthatta volna vérvörös íriszeim, de így legfeljebb egy fekete szempárt észrevételezhetett. - Üdvözlöm! A legjobbtól kért segítséget. - jelentettem ki határozottan és egy jól begyakorolt műmosolyt villantottam rá, ami egyáltalán nem különbözött egy boldog ember mosolyától, sőt. Ragyogó, tökéletes, fehér fogaim kivillantak, talán még a halovány hold és az utcai lámpák fénye is megcsillant rajtuk, ennél szebb mosolyt fogorvos sem csinálhatott volna, miközben szemeim ugyanúgy ragyogtak. - Merre tart, hova szeretne eljutni? - tettem fel a kérdést bűbájosan, mint egy segítőkész helyi lakos, aki úgy ismeri a várost mint a tenyerét. S ez a része legalább még igaz is volt.

bocsi a késésért  Szökőkutas korzótér 1453880618  Szökőkutas korzótér 4052554382
©️
Vissza az elejére Go down
Gerard Williams

Gerard Williams
PURE SOUL NEVER DIES ✥ ember
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 31.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
34
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1983. Jan. 13.
✥ KOR :
41
✥ LAKÓHELY :
Forks
✥ FOGLALKOZÁS :
rendőr
✥ KERESEM... :

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptyHétf. Márc. 27, 2017 5:53 pm



Renata & Gerard


WORDS: 474 ;; MUSIC: rise

" I won't just survive
You will see me thrive
Can't write my story
I'm beyond the archetype
I won't just conform
No matter how you shake my core "


Tisztában vagyok azzal, hogy az életemet teszem kockára azzal, hogy találkozom egy vámpírral. Szemtől szemben, életemben először. Illetve ez csak félig igaz, végtére is volt már szerencsém egy vámpír vörösen izzó szemeibe nézni, mikor az éppen a nyakamat szorongatta. Akkor nem sokon múlt, hogy ott maradjak és ha nincs ott az az alakváltó, biztosan úgy is lett volna. Most pedig nem lesz senki és semmi, ami útját állhatná ennek a vámpírnak, ha az életemre törne. Még sincs bennem félsz. Rendőrként eleve arra képeztek ki, hogy ha kell, ne féljek szembenézni a halállal. Egyébként is, mikor elvették tőlem Amyt, mindent elvettek. Nincs már okom tartani a haláltól. Válaszok és bosszú. Ezt akarom. Bármi áron.
Épp ezért, minden különösebb aggodalom nélkül szólítom meg a szökőkútnál utolért, szőke hajú nőt. Akár Amy gyilkosa is lehet. Akár. Persze nem tudhatom biztosan, de nem vethetem el a lehetőséget. Valahol mélyen bujkál még bennem az egykor volt precíz rendőrnyomozó, nem fogom csak azért elkönyvelni őt a keresett gyilkosnak, hogy a bosszúmnak arcot adjak, amibe egyébként sok elkeseredett, igazságtételre szomjazó hozzátartozó beleesik. Számításba veszem, mint lehetséges "gyanúsítottat", de nem áll szándékomban túl korán ítélkezni. Viszont válaszok, bizonyosság nélkül nem is távozom. Nem azért utaztam ennyit.
A főnököm pártolta, hogy szabadságot vegyek ki és elutazzak Olaszországba. Nem is értem, miért reménykedik még, hogy visszakapja azt a munkaerőt, aki egykor voltam. Ha tudná, hogy ide is ugyanaz a megszállottság hozott, ami már évek óta motivál...
Ahogy megszólítom a nőt mikor felém fordul, reakciói igencsak megfejthetetlenek. A hangja, kedvesnek, udvariasnak, segítőkésznek hat, de már csak a vámpír mivolta miatt is fenntartásokkal kezelem ezt. Bár a sötétség nem válik épp az előnyömre, mivel a tekintetét, a mimikáját nem láthatom rendesen, ami segíthetne jobban eligazodnom a szándékait, valós reakcióit illetően, valahogy mégsem szeretnék ennél közelebb menni hozzá egyelőre. Különben sem árt óvatosságból némi távolságot tartanom. Nem mintha ő ne hidalhatná azt át olyan gyorsasággal, hogy időm se legyen reagálni. Ezzel tisztában vagyok, de vállalnom kell a kockázatot, amit legfeljebb valamelyest minimalizálni tudok. Mégis megéri ez nekem. Nincs túl nagy ár nekem ebben a kérdésben. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért úgy döntök, egyelőre még nem fedem fel magam.
- Az igazság az, hogy nem jut eszembe a pontos cím. Egy ismerősömet szeretném meglátogatni, aki régebb óta él itt. Az óvárosban lakik. Arra biztosan emlékszem, hogy említett valami középkori építésű kastélyt a közelben... Ha esetleg azt lenne kedves megmondani, merre találom? - természetesen hazudok, de úgy, hogy azzal akár feszíthetem is a húrt, hiszen nem véletlenül írtam le félig-meddig a Volturik állítólagos rezidenciáját, de épp csak annyira konkrétan, amennyire akár hiteles is lehet, hogy egy új lakos ismerje minden hátsó szándék nélkül. Nem véletlenül kísértem a sorsot, hiszen fontos, hogy felkeltsem az érdeklődését, de épp annyira, hogy ne akarjon rögtön megölni. Muszáj vagyok pengeélen táncolni, ha el akarok érni valamit. Itt most más lehetőség nincs számomra. Kockázat nélkül nincs nyereség.


NOTES: Bocsi a késésért!
CREDIT

Vissza az elejére Go down
Renata Volturi

Renata Volturi
WE MAKE THE RULES ✥ volturi
admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 31.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
16
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1240. Jun. 22.
✥ KOR :
783
✥ LAKÓHELY :
volterra
✥ FOGLALKOZÁS :
aro's bodyguard

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptySzomb. Júl. 29, 2017 6:58 pm




Gerard & Renata

WELCOME TO NOBODY CARES!

Nagyon gyanús volt nekem a fickó. Hazugság jeleit így elsőre nem láttam rajta, talán tényleg volt igazságalapja annak, amit mondott. Nyilván élt itt egy ismerőse, de nem értettem miért próbálja megtalálni a Volturi kastélyt. Miért keresné egy halandó a vámpírok birtokát? Turisták pedig éjszaka nem látogatják az otthonunkat. Nem volt ebédidő. Ártatlannak tűnt a fickó, talán tényleg csak egy kis szemlére jött, de volt benne valami, ami nem hagyott nyugodni. Nem számított, ha innen távozik is élve, biztosan nem tér vissza többet sem a kastély közelébe, sem a városba, talán még az olasz hont is messze elkerüli. Már ha távozik élve... még nem döntöttem el. Éhes nem voltam, nos, nem kifejezetten, de a vámpírok szomja jóformán sosem szűnik meg. Egy égő, kaparó érzés örökké a torkunkban lappang, amit teljes mértékben nem lehet csillapítani. Most azonban nem akartam vadászni, emberből táplálkozni, viszont veszélyes voltam, veszélyesebb a legtöbb fajtánkbelinél. Tele voltam sötétséggel, ami másokat is könnyen magával ránthat, ráadásul sosem döntöttem el semmit előre. Még a festésben is előfordultak váratlan ecsetvonások, utolsó pillanatban eldöntött pozíciók, színváltások. A hangulatom is épp így ingadozott. - Mi célból keresi a kastélyt? Ha az ismerősét szeretné meglátogatni... netán így magyarázta el, merre kell fordulnia, uram? - kérdeztem barátságosan, kissé negédes hangon, persze ezt ő nem biztos, hogy kivette a hangomból. Sokan, akik nem ismernek, azt hiszik barátságos vagyok, kedves, míg rá nem jönnek az ellenkezőjére, vagy nem találkoznak össze velem egy teljesen érzelemmentes napomon. - A kastély különben csaknem az orra előtt van. Ez itt a főtér. A kastély arra van. - mutattam a hátam mögé, bár nem csodálkoztam rajta, hogy nem vette észre. Rengeteg hasonló régi, magas épület vette körbe a főteret, a sötétben pedig a halandók rosszul látnak. A kastély ugyanis nincs kivilágítva, így nem vonzza a kíváncsi szemeket. Kicsit közelebb sétáltam hozzá, hogy ne legyen annyira furcsa a távolságtartásom. Legszívesebben egészen közel merészkedtem volna hozzá, hogy megfenyegessem, kiszedjem belőle, amit tud, akár kínzás árán is, sőt, leginkább úgy. De egyelőre nem jelentett fenyegetést. Csak tudnom kellett, miben sántikál, mert egyre inkább kételkedtem abban, hogy valóban egy barátját látogatná meg. Inkább tűnt úgy, mintha magát a kastélyt keresné, nem pedig kiigazodás céljából akarja felkutatni. Valamit akart tőlem, tőlünk, talán még arról is tudott, mi vagyok. Bár ha volt egy csöpp esze is, akkor csak belém botlott, nem "boszorkányvadászatot" tart a vámpírok ellen. Kicsit mégis abban reménykedtem, hogy ez a célja. Napok óta nem kínoztam vagy öltem meg semmit, csak és kizárólag táplálkozás céljából. Kezdtem unatkozni, ő pedig kapóra jött volna. De ha nem jelentett fenyegetést... nem bánthattam. Ki kellett derítenem, mit akar. - Mikor érkezett gyönyörű városunkba? - kezdtem óvatosan faggatni, nem akartam egyenesen a képébe vágni a kérdést, hogy mégis mi a jó francot mit keres itt.

Vissza az elejére Go down
Gerard Williams

Gerard Williams
PURE SOUL NEVER DIES ✥ ember
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 31.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
34
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1983. Jan. 13.
✥ KOR :
41
✥ LAKÓHELY :
Forks
✥ FOGLALKOZÁS :
rendőr
✥ KERESEM... :

Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér EmptySzer. Aug. 23, 2017 3:40 pm



Renata & Gerard


WORDS: 677 ;; MUSIC: rise

" I won't just survive
You will see me thrive
Can't write my story
I'm beyond the archetype
I won't just conform
No matter how you shake my core "


Mióta a feleségemet meggyilkolták, teljes mértékig elzárkóztam az emberek elől. Végzem a munkámat, úgy, ahogy, de már az sem igazán érdekel. Még saját magam számára is elviselhetetlen emberré váltam. Semmi kedvesség, empatikusság nem maradt bennem. Azért iszom le magam minden este, hogy legalább álmomban nyugton lehessek a rémképektől. Egyéb józan pillanataimban, mikor nem egy őrjáraton, vagy a rendőrségi papírmunka fölött rohadok, pedig bőszen kutatok a feleségem gyilkosa után. Egy vámpír volt, ehhez kétségem sem fér. Már csak annyi a dolgom, hogy megtaláljam. És persze, hogy ráleljek a módra, ahogyan hathatósan végezhetek is vele. Mert naiv lennék, ha azt gondolnám, így, egyszerű halandóként volna bármi esélyem. Bár olvastam olyasmiket, hogy a verbéna fogyasztása halálos méreggé teszi számukra a vért. Ez meg vagy igaz, vagy nem. Mostanság a reggeli whiskym mellé egy verbénás teát is bevágok, biztos, ami biztos alapon, de jobb lenne valami olyan módszert kitalálni, amivel még túl is élem a találkozást. Hogy végignézhessem, ahogy az a dög kiszenved. Erre azonban egyelőre nem találom a megoldást. Egyelőre.
Mégsem bírok csakúgy tétlenül ülni, ezért megszállottságom már egészen Olaszországig hozott. Volterrába egész pontosan, ahol az egyik igen hírneves vámpírklán él, akik köztudottan ragadozók. Mert hogy a forksi indián rezervátumban lévő könyvtár forrásai szerint léteznek úgynevezett "vegetáriánusok" is. A jó útra tért vámpírok. Na persze. Ez nagyjából annyira tűnik hitelesnek, mint egy növényevő oroszlán. Szerintem legalábbis. Én a magam részéről nem tudok hinni ebben. Minden vámpír egyforma mocsok. Mondom ezt úgy, hogy túl sokkal nem találkoztam eddigi életem során. De elég a tudat, hogy a feleségemet egy közülük ölte meg. Minden különösebb ok nélkül, amennyire én látom. Bár ez amúgy azóta is foglalkoztat. Miért pont a mi házunkba tört be akkor este és miért pont az én Amym vére kellett neki? Talán éppen annak a nőnek, aki most itt áll velem szemben a téren, a szökőkút mellett. Persze nem szabad korán ítélkeznem. Vámpír, szőke hajú és nő, ennyiben illik rá a gyilkos profilja. De ez másokra is igaz lehet. Arra viszont megfelelő lehet éppen, hogy közelebb jussak a klánhoz. Bármilyen kockázatos is ez nekem.
- Mint említettem, Hölgyem, ezt a kastélyt nevezte meg az ismerősöm, mint támpontot. Állítólag nem nehéz megtalálni, de én még nem ismerem ki jól magam a környéken - még egy udvarias mosolyt is kap, amit ő talán lát is a sötétben, míg én az ő arcából nem túl sokat. A hangját viszont így is hallom, kedvesnek, barátságosnak hat, de mivel egykor nyomozó voltam (fénykoromban nem is akármilyen), kihallok belőle valami maníros, megjátszott színezetet is. Leplez valamit. Nem mintha sokat kellene gondolkoznom, ez a nő nem ember, bár ő nem tudhatja, hogy én ezzel tisztában vagyok. Egyelőre még nem is látom okosnak felfedni. Talán rögtön ki is nyírna miatta. Mindent a maga idejében. Egyelőre megmaradok a tudatlan új lakos szerepénél, ami még ha gyanús is neki, nem lehet biztos benne, hogy hazudok és ez jelenleg nekem pont elég.
- Köszönöm. Úgy tűnik a sötétben elkerülte a figyelmemet - biccentek felé egyet köszönetképp, miközben lázasan agyalok, mi mást kérdezhetnék még tőle, ami nem túl feltűnő, de valahogy még fenn tudom tartani a társalgást. Szerencsére azonban ő kisegít ebben. Úgy tűnik, a kíváncsiságát felkeltettem. Ami persze valószínűleg nem veszélytelen, de pont erre van most szükségem.
- Csak néhány napja. Nem volt még időm körbenézni, tudja az Egyesült Államokból jöttem és az időeltolódás igencsak megviselt. Ön régóta lakik itt? Már ha nem vagyok túl tolakodó - tartom magam az eredeti sztorimhoz, erre figyelek, és ez nem is teljesen hazugság. Hogy azért vagyok éjszaka az utcákon, mert az a vámpírok legaktívabb időszaka, nem kell tudnia. Hisz csak egy tudatlan új lakos vagyok, hogyan is lehetnék ezzel tisztában? De azért a gyanakvását valószínűleg fenntartom, miközben úgy próbálok társalogni vele, mintha nem tűnne fel, hogy valószínűleg zavarom. Végül is csak egy új jövevény vagyok, aki ismerkedik a helyi szokásokkal. Legalábbis egyelőre ezt igyekszem láttatni, de csak épp akkora hitelességgel, hogy kérdőjeleket hagyjak benne, viszont ne legyen egyértelműen átlátszó a hazugságom. Csak ezzel a kockázatos játszmával juthatok közelebb a válaszokhoz, amiket oly régóta keresek. Amire az életemet tettem fel. Jelen helyzetben lassan szó szerint.


NOTES: Bocsi a késésért!
CREDIT

Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


Szökőkutas korzótér Empty
TémanyitásTárgy: Re: Szökőkutas korzótér   Szökőkutas korzótér Empty

Vissza az elejére Go down
 

Szökőkutas korzótér

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Városaink :: Volterra :: A város falain belül-