A birtoklási vágy nagyon erősen megvan benne, amitől még elviselhetetlenné válik, viszont ha magányra van szüksége, jobb, ha nem közelít felé senki, abból nem lesz köszönet. A farkas igényeit tartja legfőképp szem előtt, amik főként a magányból, vadászatból, az ingerek levezetéséből állnak.
Joseph nem volt mindig az a tipikus magányos farkas, még a szerelem is rátalált, amiben eleinte egyáltalán nem hitt, később azonban olyan mélyen beletemetkezett az érzésbe, hogy végül ez okozta lelkének vesztét. A lánytól, aki mellett kész volt elkötelezni magát, az öregedés, majd a természetes halál szakította el. Ekkor elpattant benne valami, az utolsó cérnaszál, ami az emberséget tartotta benne, a boldogságról teljes mértékben lemondott, élte tovább az életét a démonokkal, melyek benne lakoznak azóta is.
Mikor találkoztunk csak ellenségességet éreztünk egymás iránt, de amint először átváltoztam, már tudtam, hogy valami több is van köztünk. Az egész kapcsolatunk a kötődésen alapszik, egy kis vonzalommal és legfőképp gyűlölettel fűszerezve, mert sem Joseph, sem én nem vagyunk könnyű természetűek.
*A történethez hozzá tartozik némileg Alice múltja, akit már emberként is látomások kínozták, minek következtében családja elmegyógyintézetbe záratta. Az intézetben dolgozott akkoriban Mira, Joseph testvére, így a férfi egy látogatás során látta meg Alice-t, aki borzasztóan hasonlított hajdani szerelmére. Sokáig csak látogatta őt, mellette volt a legnehezebb időszakokban, majd elhatározta, hogy megszökteti a lányt, de elkésett: egy vámpír már átváltoztatta, hogy megvédje egy fajtársától.