Az előzmények itt találhatók! Ó, és ez egy 18+-os játék!

A hosszú, lassú, a viszontlátás örömének csókjából egyre mélyebb és szenvedélyesebb csókok és érintések lettek. Egészen nekiszorítottam a menyasszonyomat az ajtófélfához, s ajkaink is hasonlóan préselődtek össze. Most, hogy már nem kellett levegő egyikőnknek sem, szerencsére nem volt gond, bár ettől függetlenül nem akartam, hogy bármi baja essen a lánynak. Boldog voltam, rettenetesen boldog, és sohasem gondoltam, hogy ennyire az lehetek majd a múltam után. És most mégis a karomban tartottam a világ legtökéletesebb nőjét, és csak arra tudtam gondolni, hogyan is fogom kielégíteni. Rohadtul hiányzott, szörnyű volt ez néhány nap is nélküle és nem segített, hogy nem tudtam hazatér-e egyáltalán majd. Elképesztő szerencsém volt.
Az egyik kezem lecsúszott a csípőjére, a másik pedig a fenekére, ahogy Hell átkarolt a lábával. Hallottam a ruha finom anyagának recsegését, de nem kifejezetten törődtem vele, bár tetszett ez a cucc rajta. Viszont még mindig jobban szerettem, ha nincs rajta az égvilágon semmi. Végül elhúztam az ajtótól a lány hátát, és miközben csókoltam őt, bevittem a házba, át a nappalin és felsiettem a lépcsőn, ahol még mindig körbe ölelt mindent a liliomok édes illata. Annak ellenére, hogy hallottam, amit Hayley nyögött, normális, emberi tempóban tettem meg az utat a hálószobájáig, csak hogy kiélvezhessem minden kéjes rezdülését a kezeimben tartott vörösszemű kincsnek.
A szoba, ahová felvittem, hasonlóan ki volt díszítve, igaz látszott, hogy a virágok nagy része a nappalira ment el, ide pedig csak egy-két nagyobb csokorra való maradt már. Nem mintha ezzel, most bármelyikünk is törődött volna, ahogy a behűtött pezsgővel sem, amit szintén idekészítettem már. Letettem Hellt az ágy előtt, majd a háta mögé léptem és lehúztam a ruháján a cipzárt.
- Kár ezért a ruháért – leheltem bele a nyakába, aztán pedig egy könnyed mozdulattal széthasítottam az anyagot, az pedig a földön landolt, darabokba. – Tényleg tetszett rajtad – végig csókoltam a finom bőrt, ahol régen érezni lehetett az ütőér lüktetését, mialatt tovább vetkőztettem a barátnőmet. Lekerült róla a melltartó, és a bugyi is. Csak a tűsarkú maradt fenn, semmi más, és éppen így volt jó. Azután egyszerűen rálöktem az ágyra, s háttal érkezett már a paplanra, amíg én a nyakkendőmet oldottam ki.
- Itthon így kéne járkálnia, Mrs. Blackwood! – jegyeztem meg a pimaszul, levéve az ingemet is, majd lerúgtam a cipőimet. Már csak az öltönynadrág maradt rajtam, aminek anyaga láttatni engedte az erekciómat. Szánt szándékkal hagytam, hogy csak feküdjön ott a nő az ágyon, s mielőtt még nagyon mozgolódni kezdett volna, letérdeltem az ágy elé, s nyelvemmel elkezdtem izgatni a legérzékenyebb pontját. Lassan nyaltam végig a punciján, újra meg újra, kezeimmel átkaroltam a lábait, hogy nagyjából egy helyben tarthassam a lányt.

426 || remélem még ennyi idő után is tetszik  
CREDIT

Honey now, take me into your loving arms
Kiss me under the light of a thousand stars

Lassan visz felfele... Túl lassan. Ha rajtam múlna, már ott a kertben egymásnak estünk volna, de úgy isten igazából, de Lucas teljesen átvette az irányítást. A kínzó vágy ellenére tudtam, hogy felesleges méltatlankodnom, hiszen úgyis azt és úgy fogja csinálni ahogy kedve tartja, ha ellenkezem vagy nyafogom csak meghosszabítja a várakozás édes kínját, ahoz meg nekem most egyáltalán nem volt türelmem. Túlságosan hosszúra nyúlt közöttünk a mosoly szünet, napokig abban a hitben tengettem a napok perceit, hogy elveszítettem életem szerelmét. Ez meglehetősen sok feszülstéggel és fájdalommal járt, aminek teljesmértékí kikúrálása nem tűrt halasztást. Arról nem is beszélve, milyen életbevágó változás történt pár perccel ezelőtt. Eljegyeztük egymást, a gyűrű finom, semmi-súlyként simult az ujjamra ami a hajába túrt. Megkönnyebbülés, hála, boldogság, szerelem, vágy, kéj... Mind mind gyors egyesülés után kívánkozott, de persze Lucasnak igazi játék volt az élvezetek nyújtása. Igazi ragadozó volt, nagymacska aki szeret játszani a zsákmányával... ez a megismerkedésünk óta így volt és azóta sem változott semmi. Az másik kérdés, hogy velem Lucas valami olyanba vágta a fejszéjét, hogy a fenekére fordítottam az egész világát. Félig-meddig akaratlanul. Jöttem én, felébresztettem dolgokat amiket halottnak hitt és áldozati szerepemből, egy egészen fantasztikus testben születtem újjá, mint társ. Örökre. Semmi sem állhatott már az utunkba. Nem kellett alvás, nem kellett étel, nem kellettek kínos mosdószünetek... Nem kellett oxigén. A csók, az egymásbamerülés örökkétarthatna és soha nem fáradnánk el. Személy szerint én elunni sem tudnám. Lehetetlen. Ezt az őrületes szexistent ki lenne képes elunni?!
Minden egyes érintése, minden újabb roham más és más hangot pendít meg bennem, míg fejemben kavarog a szinfónia, a kettőnk dallama, felvirágoztatva mindent, elűzve a napok óta sötét komorságot a fejem minden zugából, betöltve a helyét szeretettel és őrületes vággyal...
Örökké tart mire felérünk a szobánkba. Mikor letesz futólag nyugtázom, hogy ide is jutottak a gyönyörű virágokból és pezsgő hül egy jeges vödörben, de ez nem számított. Abban a pillanatban hogy talajt ért a lábam már készültem magam rávetni Lucasra, de ebben is megállított. A hátam mögé került, szavainak édes lehellete a nyakamat cirógatta, miközben lehúzta a ruhám cipzárát. Borzongva, a vágy forró tüzében perzselődve álltam, vámpír testem is megremegett az értintéstől. Szinte felrobbantam, megvadultam a szakadó ruha anyagától, torkomból kéjes morgás és vágyodó nyögés tört fel, miközben úgy éreztem meggyulladok. Nem tudok válaszolni, ritka alkalom, talán feltűnik neki hogy nem találom a szavakat. Ki a francot érdekel a nyűves ruha?! Nekem Ő kell. Most. Azonnal.
Csókjai mentén felizzik a bőröm, torkomból kéjes dorombolás tör fel. Ki hitte volna, hogy ilyen hangra is képes vagyok? - suhant át a pajzán képek között a fejemben, miközben Lucasnak dőltem és fenekemet a férfiasságának nyomtam. El kell érnem, hogy elveszítse a fejét és rámvesse magát. Muszáj... De nem, csak vetkőztetett tovább. Hát nem érzi, hogy mindjárt felrobbanok? Miért húzza, hiszen ő is erre vágyik. Tisztán láttam, és éreztem.
- Lucas - nyögöm, könyörögve túzben égve. Rálök az ágyra, és én legszívesebben már visszakézből pattannék vissza, hogy egy jólirányzott mozdulattal rávethessem magam és nekikezdjek az én kis kínzásomnak, miközben vette le a nyakkendőjét. Szavai kicsit kijózanítanak, de nem teszek le a tervemről, csak kivárok.
- Ez parancs Mr Blackwood? - incselkedek, miközben egy nagyon is kiszámított, de szexi mozdulattal a magasba emelem, kecsesen a lábaimat, majd egy kis terpeszt közbe iktatva keresztezem őket, majd visszateszem őket. Remélhetőleg a látvány éppen annyira bénítja, hogy lefagyjon és teljesen eszét vesztse, de megint vesztettem. Lucas gyorsabb. Halálosabb. Pillanatok múlva már térdel előttem, kezei szétfeszítik a combom és az a varázslatos szája elveszik a lábaim közében. A gyönyör apró hullámai elementálisan söpörnek végig a testemen, amitől ráhanyatlok a párnákra és Lucas nevét sóhajtozom és szinte már sikítom. Csak napok teltek el, mégis úgy érzem mintha évezredek óta nem érintett volna. Mikor már kissé képes vagyok összeszedni magam, a könyökeimre támaszkodom és úgy figyelem a csodálatos barna üstököt a lábaim között. Életemben nem láttam még ennél szexibb látványt. A külön bejáratú szexistenem, a lábaim között, csodálattal, szeretettel és vággyal adózva nekem. Mintha bálvány lennék. Kezei a helyemen tartanak, de legszívesebben felrántanám magamhoz. Ehelyett, kezem inkább előrenyúl beletúr a hajába és csak élvzem, nyögve sóhajtva. Aztán mikor nem bírom tovább ösztönösen cselekszem, magamra akarom hívni a figyelmét, azt akarom hogy elveszítse a fejét. A hajánál fogva szelíden, mégis határozottan megemelem a fejét, éppen annyira hogy lásson, de tudja folytatni amibe belekezdett. Kihívó, kéjes pillantással ejtem fogságba a tekintetét, miközben nagyon lassan nyalom meg az ajkaimat, majd szabad kezembe fogom a mellem és finoman masszírozni kezdem. A bimbókat sem hagyom ki, miközben újabb kéjes sóhaj tör fel a harapástól duzzadt ajkaimból, fejem hátrabukik feltárva a nyakam tökéletes ívét...
Gyerünk bébi, vesd rám magad..

759 ;; még mindig imádlak