Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég
Tárgy: Re: Jane szobája Hétf. Okt. 31, 2016 10:21 pm
Jane & Queen
WORDS: xxx ;; MUSIC: you don't own me
"They say they can smell your intentions"
Itt minden olyan hideg. Persze én is nagyon hideg vagyok már egy éve azt hiszem, bár ebben nem vagyok biztos. Kissé elhagyott az időérzékem, a kis ribije. Na mindegy, a lényeg, hogy hideg-hideg-hideg van itt. Én unalom. Unalom mindenek felett. Az őrök sosem akarnak játszani már velem... pedig nem is voltam olyan durva! Nem mindegyikük fejét ütöttem le, az aljas rágalom. Különben is annyian vannak, hogy nem is tudom őket számon tartani. Van az a sebhelyes, meg a másik, a randa, meg a szöszi szociopata, meg a vinnyogós. Nem figyeltem, amikor bemutatkoztak, mert baromira nem érdekelt. Az jobban érdekelne, hogy kijussak innen, csak ez nem olyan egyszerű, mert úgyis megtalálnak ezek a bumburnyákok. Úgyhogy kb a harmincadik próbálkozástól kezdve már nem is a kijutásra játszom, hanem a játékra. Jól hangzik, igaz? Na persze azért határokat is feszegetek, mert az is jó móka ám. Ezek az őrök nem okosak amúgy... nem értik, hogy én mindig megtalálom az ütőmet. Ütő mindig megtalál engem, megyünk egymáshoz. Szerintem még akkor is rátalálnék, ha a főgóréba találnák feldugni. Mindig, mindenhol... így persze most is, miután kijutottam, rögtön a keresésére indultam, és meg is találtam nem messze a cellámtól miután letéptem pár fejet. Meglengetem párszor a levegőben a nemesacél jóformát, majd menekülőre fogom, mint ahogy oly sokszor, mióta ide találtak bevágni ebbe a büdös ketrecbe. Fel az emeletre, végig a folyosón, jobbra, majd kettő balra, be egy ajtón, és egyenesen az ablakhoz, amikor... vihogva fordulok meg az érkező hallatán. -Szióka! Már vártalak... hogy van az, hogy mindig egyre messzebbre engedtek?- kérdezem a szőke vámpírpipit, akit már jól ismerek. Jane. Ő a szöszi akit csak ritkán pakolnak le a büdösbe, mert túl értékes. Mondjuk nem csodálom, én is el tudnám viselni az ő adottságát. Na nem mintha az enyém nem lenne menő. Csak az övé az enyémet bármikor kikapcsolja. Mondjuk annyira nem hat meg, lévén már nincs sok minden, ami fájjon, és az is elmúlik, mint minden. Aki mindent elvesztett, annak már nincs mitől tartania. -Te figyuszka arra gondoltam, hogy mi lenne, ha inkább adnátok egy lakájt. Ezek az őrök mindig fejüket vesztik, miközben velem vannak.- Félvállrángatva magyarázom ezt a kis pöttöm pannának, miközben ellépek az ablaktól, kezeimet széttárva,egyikük meghosszabbítása épp Ütő ugyebár. Ha elég közel kerülnék, talán elég gyors lehetnék, és leüthetném a nyakáról azt a megveszekedett kis fejecskéjét, milyen szép lenne már röppályára állítani! Hiába, mindenem a baseball... ha fejek hullanak.
Tárgy: Re: Jane szobája Kedd Nov. 08, 2016 6:46 pm
Heather & Jane
Alighogy elhaladnék a recepció mellett, már jön is a lassan megszokott kijelentés, miszerint már megint megszökött a nő. Már nem kell senkinek elmagyaráznia, hogy milyen nő, vagy kicsoda. Lassan híressé válik a neve. Bár nem tudom eldönteni, hogy az őrök inkább cicáznak vele, vagy komolyan ennyire elmeroggyantak, hogy képtelenek a cellájában tartani a foglyunktat. Tény és való, hogy az a nő egy őrült liba, de ettől függetlenül még nem kellene, hogy lehetetlen legyen, ment tartani őt néhány napnál tovább a kis zugban, amit a számára adtunk ki. Már méltatásra sem pillantom a recepciós lányt, amúgy sem szoktam vele eszmecserét folytatni, kizárólag akkor ha nagyon muszáj. Nem kedvelem az embereket, legfeljebb megenni. Szóval remélem, hogy hamarosan vámpír lesz belőle, mert ha nem akkor valószínűleg vacsi. Nem igazán érdekelt az újabban elszökött nő, nem állok a keresésére, azt majd megteszik az idióta őrök, akik hagyták elmenekülni. Ez már nem az én dolgom, tehát csak megyek tovább a kastély folyosóján, egészen a szobámig. Ahol viszont nem kis meglepetés ér. Az ajtón belépve megpillantom az őrült nőt, aminek köszönhetően felszalad szemöldököm. Nem teljesen értem, hogy mégis mi a jó fenét is keres ő itt, bár nyilván így megkönnyíti a helyzetemet. Meg az őrök helyzetét is. -Itt inkább az lenne a kérdés, hogy te mégis mit keresel a szobámban?- Billentem oldalra a fejem, miközben az arcát fürkészem. Nem bízom benne, bármelyik pillanatban tehet valami olyasmit, amire még én sem számítanék, szóval inkább készenlétbe helyezem a képességemet, mielőtt még a földön végezné a fejem. - Te figyuszka...- Ismétlem el gúnyosan, lemásolvas az ő hangnemét. - Azt hiszem erről majd esetleg akkor lehet szó, ha már megtanultál viselkedni. Nem pedig tízéves gyerek módjára próbálsz borsot törni a Volturi orra alá. - Mondom visszatérve a saját hangnememhez, a rideg, úrinős hangnem. - Egy jó tanács: Nem biztos, hogy sokáig elviselik amit művelsz. - Mondom mintegy fenyegetésképpen, igazából ha rajtam múlna már régen nem itt lenne, sokkal inkább a pokolban valahol.
Kezdőlap
