Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk!
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
Trailer
twilight after dark
Minichat
Megnyitott a Poison After Bite!
Mindenkit szeretettel várunk! <3
Oszd meg gondolataid!
Utolsó bejegyzéseink
A staff közleményei

Szomb. Okt. 14, 2017 9:18 pm


Lynne Hawkins

Csüt. Okt. 12, 2017 8:35 pm


Udvar északi része

Hétf. Okt. 02, 2017 7:30 am


Silhouette FRPG

Szomb. Szept. 30, 2017 11:24 pm


A Volterrából be- és kivezető autóútvonal

Vas. Szept. 24, 2017 12:06 pm


Dolgozószoba

Szer. Aug. 30, 2017 10:11 pm


Szökőkutas korzótér

Szer. Aug. 23, 2017 3:40 pm


Avatarfoglaló

Kedd Aug. 15, 2017 6:22 pm


Caius Volturi

Kedd Aug. 15, 2017 5:11 pm


Black Rose Pub

Vas. Aug. 13, 2017 10:34 pm


Facebook
csatlakozz hozzánk!
Már elérhetőek vagyunk itt is, s a könnyebb elérhetőség érdekében ajánlott csatlakozni, természetesen nem kötelező. Mindenkit szívesen látunk csoportunkban, ha van kedvetek, gyertek bátran!
Nyerteseink
gratulálunk nektek!

Similar topics
    Szószámláló

    Credit
    tiszteld a munkánkat!
    A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
    Ki van itt?
    Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

    Nincs

    A legtöbb felhasználó (51 fő) Kedd Május 23, 2017 10:51 am-kor volt itt.

    Share | 
     

     Alexia Diablo Tabak

    Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
    SzerzőÜzenet
    Vendég

    avatar
    Vendég

    TémanyitásTárgy: Alexia Diablo Tabak   Kedd Szept. 13, 2016 10:10 am


    Alexia Diablo + Tabak

    Tudod mi a jó a buszozásban (...), a végtelen út. Van idő gondolkodni, és megfigyelni az embereket a hétköznapi életükben.



    FAJ
    félvér
    SZÜLETÉSI HELY, DÁTUM
    1991. május 25. Brooklyn
    HOZZÁTARTOZÓK
    anya: Keela Scott (de nevelő szülőknél éltem)
    apa: Nero Wayland (de nevelő szülőknél éltem)
    testvérek: Egy nővérem, és egy bátyám van, de nem ismerem őket.
    egyéb hozzátartozó: Ha él is, sosem láttam.
    CSALÁDI ÁLLAPOT
    Keresem a szerelmet egyenlőre
    ÁTVÁLTOZÁS HELYE ÉS IDEJE
    Anyukám pocakjában de csak félig.
    TEREMTŐ
    Apa
    KÉPESSÉG
    Most kezd kialakulni, ha mérges leszek akkor akaratlanul is felgyullad körülöttem valami, persze apró dolgok, mint pl egy darab papír, de meg esett, hogy a ruhám széle gyulladt meg. Még nem egészen tudom irányítani ezért vigyázni kell velem. Szabad megemlítenem, hogy volt már olyan eset is amikor csak a mutató ujjamat mozdítottam meg, és apró lángnyelvek csaptak ki belőle. Valaki segítsen féken tartani. Egyszóval: Pyrománia
    TITULUS
    Half Blood Princess
    PLAY BY
    Alissa White-Gluz



    Jellem és Küllem
    Természetemből fakadóan, nagyon gyorsan tudok barátságokat kötni, de szét is rombolhatom azt. Kedves, magabiztos lány voltam mindig is, szeretek segíteni a gyengébbeknek, és támogatom is őket, ha szükség van rá. Jó hallgatótárs is vagyok egyben, bárkinek a problémáját meghallgatom, és ellátom tanácsokkal, hogy jobban érezze magát. Viszont ha felmegy bennem a pumpa, akkor a nálam kétszer nagyobb gyereknek is nekimegyek, és általában addig ütöm, amíg mozog. Tehát összegezve, tudok kedves lenni, ám az anyatigris is képes belőlem előtörni, ha szükség van rá, de csak azért, hogy a másik fél érezze a törődést. Imádok pasik gyűrűjében lenni, de számukra elérhetetlen vagyok. Csak addig jó a játék, amíg meg kapom őket, utána már nem találok kihívást a dolgokban, és ez néha elveszi a kedvem.

    Kék haj szőke tincsek, zöld szemek, telt ajkak, és hófehér bőr. 174-cm-rel a föld fölött lehet velem találkozni, kimondottan karcsú csomagolásban. Szeretem a színes ruhákat és az ékszereket, a hajam legtöbbször kiengedve hordom. Mosolyom mindig őszinte, de ha felbőszítenek, akkor, ha lehetne ölni pillantással, megtenném. Ami már védjegyemmé vált, az a Diablo féle jeges mosoly, melynek jelentése „Kicsinállak, és nagyon jól fog esni.” Általában ha sminkről van szó, akkor a „kevesebb több” elvet követem. Hangulatfüggő, hogy mi veszek fel, ha rossz kedvem van, akkor eleve a sötétebb tónusok jöhetnek számításba, ha pedig vidám vagyok, akkor bármit fel tudok venni.


    Történet

    "Részlet Diablo kis életéből"

    ~Vegyük jegyzőkönyvbe, hogy ez nem történt meg!~

    Teljesen átlagos napon léptem ki a családi házból, én, Alexia Diablo az akkor már tizenhat éves lány. Dúltam-fúltam, és bárkit le tudtam volna akkor igázni. Anyámék hazudtak nekem, és ezt sosem felejtem el. Tizenhat éves koromban tudtam meg, hogy van egy bátyám és egy nővérem, csörtetve léptem be a garázsba, a négy srác már próbált volna, csak rám vártak.
    ~Különleges köteléked a bátyáddal, a zene iránti szereteted.~ott visszhangzott a fejemben anyám mondata, Joe amint meglátott felpattant és kérdezgetni kezdett.
    -Ne most! Próbálunk!-közöltem nyersen, és beálltam a mikrofon mögé. Megvártam a bejátszást, majd énekelni kezdtem, de nem az adott szöveget.

    Rick-nek leesett az álla, Joe percekig nem szólalt meg, Dean hüledezve meredt rám, Kevin viszont mellém lépett és megölelt.
    -Anyám most közölte velem, hogy van egy bátyám, de eddig nem tudhattam róla, és már most fel kell adnom a keresést, mielőbb belekezdenék.-hangom csüggedt volt, és elveszett, mikor Kevin hozzám ér, mindig visszaváltozok azzá a kislánnyá, akit ők négyen úgy szeretnek. Azzá a kicsit debil, kicsit faragatlan, de még is mindenki megtudja bántani kislánnyá.
    -Énekelj még egyet, és add ki magadból a dühöt, különben nem leszel szép a holnapi fellépésen.-mondták egyszerre a srácok, majd a lovak közé csaptak. Nem tudom meddig gyakoroltunk, és énekeltem, de elszállt belőlem minden harag. Szerettem ezt a csapatot, mindig tudták, hogy mit kell tenniük, hogy jobb kedvre derítsenek. Mire végeztünk az összes feszültséggel már besötétedett, kacagva sikítozva menekültem a srácok elől a házba, hogy ne ijesztgessenek tovább. Természetesen a házban nem mertek, mert anyu rögtön szólt volna. Megvacsiztunk, és még kiültük a verandára beszélgetni. Megbeszéltük a szombati fellépést, majd addig néztem a srácokat, míg el nem tűntek a szemem elől az éjszakában. Visszaballagtam a házba, megkerestem anyut, és fáradtan csak ennyit kérdeztem tőle.
    -Legalább elmondod hogy hívják a bátyámat?-nagyot ásítottam a kimerültségtől, de tudtam, hogy tudnom kell a választ. Szüleim a nappaliban ültek, és a kanapéból pislogtak rám. Anyám intett a kezével, hogy menjek oda, de nem akartam.
    -Csak bökd ki a nevet, és megyek aludni.-mondtam egyre mérgesebben, mire apám felsóhajtott, jelentőségteljes pillantást mért anyámra, felállt, majd átölelt.
    -Nem mi vagyunk az igazi szüleid, édesanyádnak és édesapádnak vagy egy fia és egy lánya.-úgy éreztem magam, mint akit felpofoztak.
    -Öh...oké...rendben. Most megyek és alszom egyet.-gépiesen indultam fel a szobámba, mára tényleg elegem van. Órákon át gyakoroltam a kardforgatást, hogy ne legyek dühös, hajlani fél öt felé pedig elnyomott az álom.

    ~Jegyzőkönyv felénél pedig már megtörtént dolgok vannak!~

    Nem tudtam meddig aludtam aznap, már csak az autó dudálása maradt meg akkorról. Anyám rontott be a szobába, és közölte, hogy el fogok késni, a fiúk már bepakoltak. Csodálkozva ültem fel az ágyon, de hisz... Este hat óra? Futólépésben másztam ki a z ágyból, és robogtam be a fürdőbe. Pillanatok alatt elkészültem, felvettem a ruháimat, a combközépig érő csizmát, feltettem a sminkem, és más robogtam is lefelé. Hajam szabályosan hullt a vállaimra, és ahogy kiléptem a lakásból mindenki tátott szájjal bámult. Úgy éreztem felkészültem, és semmi sem állíthat meg. A srácok fütyültek, és tapsoltak, tudtuk, hogy előttünk egy banda játszik fél hétkor kezdenek, utánuk pedig mi jövünk. Magyarán sietnünk kellett, gyorsan intettem nevelő szüleimnek, már képtelen voltam úgy tekinteni rájuk... Tizenhat éves koromig hazugság volt az életem. A Havanna Night Club-ban léptünk fel, közvetlenül a másik 5 fős banda után, Rick beült a volán mögé, és ahogy beültem már mentünk is. Féltem, hogy nem fogunk időben odaérni, és ez csak miattam lehet, de végül sikerült. Beléptünk a klubba, pont akkor kezdett el zenélni a másik banda. Nem tudtam először, hogy mi lesz velünk, azokra a srácokra tényleg bukott mindenki. Ám ahogy végeztek mi kezdtünk is egyből. Kicsit ideges voltam, így kellett a fiúk támogatása. Végül belekezdtünk, a tömeg őrjöngött, én pedig euforikus állapotba kerültem, a szám végén belevetettem magam a tömegbe, ők pedig örömmel "cipelték" pehely súlyom. Rick, Joe, Dean és Kevin pedig a színpadról tapsoltak nekem. Mosolyom több volt mint boldog, ám azon az estén megismertem még valakit... A a srácok mondták, hogy kicsit éljem ki magam míg ők pakolnak, hát így is tettem. És végre tizenhat év után megismertem a bátyámat, fel sem fogtam, hogy ők zenéltek előttünk. Természetesen nem árultam el magam, nem akartam, hogy Jace tudjon rólam, még számára nem jött el az idő. A srác kedves volt, és azt hitte csak egy rajongója vagyok, magamban jót mulattam, miközben kikértem egy nagyon erős italt. Jace pedig lovagiasan kifizette, rámosolyogtam, és mintha attól félnék elveszik, melegen megérintettem a karját. Elmondtam, hogy nagyon csodálatosnak találtam a színpadon, és teljesen uralja maga körül a teret. Persze kitértünk arra is, hogy a zenéink majdnem egyformák. Órákkal később elköszönt, és akkor Jace Wayland arca örökre berögzült a memóriámba. Fiúkáim a hazaúton végig arról beszéltek, hogy ne dőljek be az ilyen srácoknak, biztosan csak maga mellé akar állítani, hogy elvágja a mi karrierünket.
    -Srácok!-szóltam rájuk végül ingerülten.
    -Az a csávó a bátyám. Még csak felszedni sem akart.-közöltem csendesen, kitettek előttünk, volt már majdnem éjfél mire kipakoltunk, és elköszöntünk. Rick nem lakott messze tőlünk, ezért ő nem ment el a többiekkel.
    -Akkor holnap találkozunk csajszi.-köszöntek el a srácok, majd mikor eltűntek Rick felém fordult.
    -Jó lenne ha végre nem állna közénk semmi.-suttogta érzékien, mire felvontam tökéletes szemöldökeimet. Jegesen felnevettem, majd megrémülve léptem hátra egyet.
    -Rick, nem, nem lenne jó.-közöltem, ahogy ő közelebb lépett, én hátráltam egyet. Űzött tekintetén látszott, meg akar kapni, megrémültem, engem nem lehet csak úgy megkapni, én megkapok valakit, majd pedig ejtem, ez így jogos. Most akkor mit fogok tenni? Rick nem tört meg, egyetlen választási lehetőségem maradt. Megálltam! Furcsa volt a fiú pillantása, még is megállt, oldalra billentette a fejét, és szemeimbe nézett.
    -Diablo, miért? Talán félsz?-kérdezte kissé gúnyosan.
    -Nem, nem félek, tőled pedig főleg nem. Hogy miért? Nézd meg, itt nem engem kapnak meg az emberek, hanem én kapom meg azt aki megérdemli.-közöltem szemrebbenés nélkül.
    -Félsz!-közölte, közelebb lépett, és megölelt.
    -Ne haragudj, hogy ilyen gyorsan török rád. Még fiatal vagy, nem akartalak megbántani.-ölelésébe úgy bújtam bele, mint kislány apja ölébe mikor rosszul érzi magát.
    -Nem veled van a gond Rick.-öleltem át én is, és mellkasába fúrtam az arcom.
    -Nekem olyan vagy, mint a bátyám. Nem menne ez az egész.-suttogtam. Rick ekkor olyan dolgot tett, amit sosem fogok elfelejteni. Lehajolt, és gyengéden megcsókolt, úgy tartott a karjai közt, mintha bármelyik pillanatban összetörhetnék. Karjaim a nyakára vándoroltak, és lágyan visszacsókoltam. Ekkor elengedett, és magához ölelt.
    -Köszönöm.-suttogta a hajamba. Magamhoz húztam, és beszívtam ismerős illatát. Dorombolni kezdtem, majd felkacagtam.
    -Imádom amiért ilyen kis aranyos vagy.-vigyorogtam Rickre, aki végül eltolt magától.
    -Most megyek kicsi hercegnő, holnap találkozunk.-suttogta, lassan elengedett, majd kisétált a kertből.
    -Vigyázz magadra.-suttogtam utána. Beléptem a lakásba, felmentem a szobámba, és lassan az ágyba zuhantam.
    Az egész éjjelt átaludtam, és másnap csak délben keltem fel ahogy a bandám tagjai énekelni kezdtek az ablakom alatt. Kisétáltam az erkélyre, és elvigyorodtam.
    -Jó reggelt kis hercegnő.-Rick mosolya nem volt bántó, holott tegnap éjjel úgy éreztem megbántottam.
    -Mindjárt megyek, csak felöltözök.-néztem le magamra, boxer és egy topp volt rajtam. Vigyorogva intettek a fiúk, majd visszamentem a szobába. Gyorsan felöltöztem, és elrendeztem a hajam. Lerohantam a lépcsőn, és elvettem egy frissensült pogácsát nem volt időm reggelizni, próbálni kellett. Kisiettem a házból átvágtam az udvaron, majd benyitottam a garázsba. A fény azonnal rávetült a hatalmas kifüggesztett papírra.

    BOLDOG SZÜLINAPOT DIABLO!

    Egy kis életérzés Diablo módra.

    "Egyszerűen képtelen voltam felfogni, mikor közölték a másik banda tagjainak nevét, ott visszhangzott a fejemben "JONATHAN WAYLAND." Ámulva figyeltem, ahogy bevonulnak a színpadra, és lenyűgözik a közönséget, ott tomboltam legelöl, Rick és a srácok persze végig mellettem maradtak, hisz féltettek. Lelkileg nem voltam túl jól, de bíztunk abban, hogy kiteszünk magunkért. Ahogy Jace-ék végeztek, felléptünk a színpadra, egy pillanat alatt elszállt belőlem minden félelem, és szorongás. Belekezdtem kedvenc dalomba, és úgy éreztem sosem akarom abbahagyni. Durván öt számot énekelhettem, ha nem többet, az utolsó szám végén belevetettem magam a tömegbe, a srácok ujjongtak, hogy megérinthetnek, végül a sor végén magasba emeltek, én pedig elkiáltottam magam.
    -Köszönöm Brooklyn!-mindenki hangosan éljenzett, míg, megbeszéltem a srácokkal pár dolgot, aztán az italpult felé vettem az irányt, ott láttam meg a bátyámat, aki minden bizonnyal semmit sem tud rólam, hogy a Nővérem tud-e róla, ebben nem voltam biztos.
    -Szia, nagyon jól énekelsz, mit iszol?-Jace azonnal lecsapott rám, elvigyorodtam.
    -Köszi, ti sem voltatok semmik. Csak valami rövidet, keverve, és köszi.-mosolyogtam, majd megérintettem a fiú karját. Tényleg a testvérem... Ez a gondolat járt a fejemben miközben megkaptam az italomat.
    -Egyébként Jace vagyok, Jace Wayland.-nyújtotta a kezét a fiú, oldalra billentettem a fejem, majd én is előre nyújtottam az én kezem.
    -Alexia Diablo.-suttogtam, az arca annyira ismerős volt, mintha minden nap láttam volna, és mellette nőttem volna fel, könnyek szöktek a szemembe, de gyorsan száműztem őket.
    -A megismerkedésünkre.-emeltem meg a poharam, Jace bólintott, koccintottunk, majd lehúztuk a piát. A húga vagyok, és ő mit sem tud erről... Rick szólt, hogy indulni kéne, mire búcsúzóul megöleltem Jace-t.
    -Remélem még összefutunk.-ez volt a fiú utolsó mondata, én pedig csak ostobán bólintottam...

    Ahogy hazafelé tartottunk a kocsival elgondolkodtam azon, hogy valami nem stimmelt mikor Jace hozzám ért. Ezt tetézte, hogy Rick megcsókolt, kegyetlen vágyat éreztem, hogy megkóstoljam... Igen, úgy ahogy a vámpírok szokták az embereket. Csak egyszerűen oldalra kellett volna döntenem a fejét, majd rátapadni az ütőerére. Ez rettentett el mindentől, és ezért mondtam neki, hogy hagyjon békén... Egy szörnyeteg vagyok? De nem vámpír... Még is ahogy felmentem a szobámba nem tudtam nyugodt maradni, a gép elé ültem, és beütöttem a keresőbe a vámpír szót... Mindent kiadott róla, ám csak egy dolgot tapasztaltam magamon. Újra a kardomhoz nyúltam, hogy egy kicsit gyakoroljak, de egy óvatlan pillanatban elvágtam az alkarom.
    -P!cs@ba...-szitkozódtam halkan, majd elővettem a kötszeres dobozt... Igen ilyen esetekre mondták a nevelő szüleim, hogy ebbe a szobába mindenképpen kell egy elsősegély doboz. Ám ahogy ránéztem a vérre újra megéreztem azt, amit az udvaron Rickkel...
    -Mi a f3ne?-csodálkozva, már-már áhítattal néztem a saját vérem, olyan érzés volt, mint mikor a kisgyermek meg szeretné kapni az olvadt csokoládét, csak ez még sötétebb, és sűrűbb vágy... Megrémültem, bekötöttem a karom, és próbáltam kizárni minden ilyen gondolatot a fejemből. Másnap a suliban tesi óra volt, semmi kedvem nem volt a váltó gyakorlathoz, mielőbb le akartam tudni, ezért úgy döntöttem, hogy gyorsan lefutom a saját körömet, és akkor végeztem, aha, csak új sz@rság kerített hatalmába... Hehe gyorsaság? Le sem izzadtam, mindenki úgy bámult rám, mint egy kísérleti nyúlra...
    ~Segítség... Mi vagyok?~ez volt az a kétségbe esett felkiáltás, amit hallattam. Napokkal később egy idegen alak volt a nappalinkban, és nevelő szüleimmel beszélgetett, idegesen álltam meg az ajtóban, és pislogtam befelé. Ekkor a férfi felém fordult, mire ugrottam egyet ijedtemben.
    -Diablo...-tárta szét a karját. Önkéntelenül is odasétáltam hozzá, de eszem ágában nem volt, hogy megöleljem.
    -Maga kicsoda?-kérdeztem jeges hangon, és falfehér szüleimre néztem.
    -Nero Wayland... az apád.-leesett az állam, megráztam a fejem, és a szám elé kaptam a kezem.
    -Az nem lehet... Mit csináltál tizenhét évig? Miért kellett eldobnotok magatoktól? Mire volt ez jó?-törtem rá, és eleredtek a könnyeim. Végül délután szántam rá magam egy nagy beszélgetésre apámmal... Ekkor tudtam meg, hogy félvér vagyok... Összetörtem."



    user: Zoey kor: 25 multik: - tapasztalat: 6év (kisebb nagyobb kihagyásokkal)
    Vissza az elejére Go down

    avatar
    SLAVE OF MOON & BLOOD ✥ hibrid
    admin
    ✥ REGISZTRÁCIÓ :
    2016. Jul. 29.
    ✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
    9
    ✥ SZÜLETÉSNAPOM :
    1984. Jul. 30.
    ✥ KOR :
    33
    ✥ LAKÓHELY :
    nomád életmódot folytat - jelenleg Forks
    ✥ KERESEM... :

    TémanyitásTárgy: Re: Alexia Diablo Tabak   Szer. Szept. 14, 2016 8:04 pm



    Alexia Diablo Tabak

    Üdvözöllek a fórumon!

    Mindig furcsa, mikor régi tagok újra felbukkannak, természetesen nem rossz értelemben. A karaktered jó sokáig hiányolhattuk a fórumról, remélem most is sikerül úgy beilleszkedned vele, mint annak idején. Nem találtam benne hibát, minden a helyén volt, egy vagány félvér leányzót hoztál nekünk vissza, bele is vetheted magad a játékokba, tehát;
    ELFOGADVA!
    kérlek ejtsd meg a szükséges foglalásokat és irány a játéktér!






    be the color
    in someone's life







    Vissza az elejére Go down
    Felhasználó profiljának megtekintése
     

    Alexia Diablo Tabak

    Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
    1 / 1 oldal

     Similar topics

    -
    » Alexia 'Lexi' Branson

    Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
     :: Alkotás alatt :: Elfogadott karakterek :: Félvérek-