Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk!
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
Trailer
twilight after dark
Minichat
Oszd meg gondolataid!
Utolsó bejegyzéseink
A Volterrából be- és kivezető autóútvonal

Yesterday at 12:06 pm


Dolgozószoba

Szer. Aug. 30, 2017 10:11 pm


A staff közleményei

Szer. Aug. 30, 2017 7:03 pm


Szökőkutas korzótér

Szer. Aug. 23, 2017 3:40 pm


Avatarfoglaló

Kedd Aug. 15, 2017 6:22 pm


Caius Volturi

Kedd Aug. 15, 2017 5:11 pm


Black Rose Pub

Vas. Aug. 13, 2017 10:34 pm


Aláírásbörze

Kedd Aug. 08, 2017 9:35 pm


Reagkódok

Kedd Aug. 08, 2017 9:14 pm


Nagyterem

Kedd Aug. 08, 2017 12:47 am


Facebook
csatlakozz hozzánk!
Már elérhetőek vagyunk itt is, s a könnyebb elérhetőség érdekében ajánlott csatlakozni, természetesen nem kötelező. Mindenkit szívesen látunk csoportunkban, ha van kedvetek, gyertek bátran!
Nyerteseink
gratulálunk nektek!

Similar topics
Szószámláló

Credit
tiszteld a munkánkat!
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (51 fő) Kedd Május 23, 2017 10:51 am-kor volt itt.

Share | 
 

 Konyha

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jun. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
638
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1783. Jan. 04.
✥ KOR :
234
✥ FOGLALKOZÁS :
i am the boss

TémanyitásTárgy: Konyha    Vas. Aug. 21, 2016 1:23 pm

***
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://twilightafterdark.hungarianforum.com
Vendég

avatar
Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Konyha    Vas. Aug. 21, 2016 8:18 pm

austin&alison
I'm holing you closer than most,
cause you are my heaven


Mióta Austinnal együtt élünk, újabb mániám, hogy éjjel nézzem, ahogy nyugodtan alszik. Leírhatatlan boldogsággal tölt el látni, hogy mellettem van, a gondolat pedig, hogy végre nem vagyok egyedül egyszerűen felvillanyoz. És mivel ez a szokásom nem túl hétköznapi, de annál inkább ijesztő – ha számít a véleményem – ezért, amint látom, hogy kezd ébredezni, gyorsan behunyom a szemem és úgy teszek, mintha én is aludnék. Persze, teljesen tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy a farkasom számára egyértelmű, nem szundizok, hisz ő is tudja, a vámpíroknak nincs szükségük ilyesmikre, ennek ellenére kihagyhatatlan lehetőségként tekintek rá.
A másik – és sokkal nyomós – ok, amiért tettetem a szendergést az, hogy világéletemben úgy képzeltem el a reggeleket a szeretett ember mellett, hogy az illető a csókjával fog kizavarni az álmok földjéről. És noha ki vagyok tiltva a képzeletbeli világból, mégis mágikus érzés Austin puha hússzirmainak tapintására „ébredni”.
Ma reggel azonban a megszokottabbnál feszesebben húzódtak az idegszálaim, egy csepp kedvem nem volt a mindennapi játékhoz, így alvást sem színleltem. Inkább csak szorosan a mellettem fekvő, melegséget árasztó alakváltóhoz húzódtam, befészkeltem magam a hozzám közelebbi kezének oltalma alatt és kócos fejemet a vállára fektettem, míg a szabad kezemet a mellkasára helyeztem.
- Félek. – suttogtam szellőpusmogásnál nem hangosabb hangszínezeten, amikor úgy éreztem, kezd magához térni. Szinte rettegtem attól, ami ránk várt a felkelő nap folyamán. Megfordult már a fejemben, hogy Austin falkája kitagadja, esetleg kárt tesz benne, és a nevetséges az, hogy az összes ötlet közül a legkisebb gondnak tűnt, ha szimplán csak nem fogadják el a választását és száműzik.

Hatalmas kupi vesz körül, ami mindenféle mosogatlan edényből, illetve alapanyagokból áll. A konyhapulton a liszten kívül fűszerek találhatóak, méghozzá elég színes skálán, tojáshéj és fehérje. Mióta Austin elment, igyekszem elfoglalni magam, és hát édesanyámtól tudom, hogy a főzés igencsak jó feszültség levezetésnek. Már próbálkoztam a futással, a takarítással és a főzőcskézés is mindössze egy katartikus pótcselekvés, amire jelenleg azért van szükségem, hogy ne kergessen az őrületbe a gondolat, vajon mi történhet La Pushban.
Huszonegy évesen az ember nem nevezheti magát séfnek, de még csak jó szakácsnak sem, és bár elég rég értem el a felnőtt kort, sajnos nem mondhatom, hogy azóta sikerült csiszolnom az ételkészítési készségem. Megjegyzem, most recept alapján igyekszek valami finomat varázsolni, de még így sem érzem túl sikeresnek magam. Az olajt sikeresen túlhevítettem, így most össze-vissza fröcsköl. Hátraugrok, hogy még véletlenül se találjon el, de legnagyobb sajnálatomra elég figyelmetlenül mozgok, így a fakanalat tartó kezemmel leverem a mögöttem lévő tányért, amin a csíkokra szeletelt, frissen fűszerezett csirkemell húsi halmozódik. Az edényt épp sikerül elkapnom vámpír gyorsaságomnak köszönhetően, azonban a tartalma háromnegyedét ügyesen a csempékre ejtem. Visszateszem a pultra a kárt szenvedett, maradék húsikat, és pánikszerűen lekapcsolom az olaj alatt a gázt. Felpattanok az egyik bárszékre, a sima felületre könyökölök és ügyet sem vetve, hogy lisztes a tenyerem, megtámasztom vele a fejem a homlokomnál. Valljuk be, ha mérgez az idegesség, képtelen vagyok bármire is figyelni.
Körbenézek és nagyot fújok. Ismét csak bajt tettem, noha semmi rossz célom nem volt. Remélem, Austin nemsokára hazaér, különben a végén még felgyújtok valamit idegességemben a jó szándékommal.
adatok:
  • zene
  • nem a legjobb, bocsi ♥

Vissza az elejére Go down

avatar
THE SPIRIT OF THE WOLF ✥ alakváltó
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Aug. 01.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
5
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1987. Jul. 14.
✥ KOR :
30
✥ LAKÓHELY :
jelenleg Forks
✥ FOGLALKOZÁS :
környezetmérnök; jelenleg Forksban dolgozik a számítástechnikai boltban

TémanyitásTárgy: Re: Konyha    Vas. Aug. 21, 2016 11:22 pm

szöszim


Eléggé sajgott még az arcom attól, hogy Sam behúzott nekem egyet. Egy kibaszott nagyot. Hiába vagyok farkas és regenerálódom gyorsan, az arcom még mindig le volt zsibbadva, és lüktetett a fájdalomtól. Biztos voltam benne, hogy fel van dagadva a fejem jobb oldala, bár nem láttam magamat tükörben… De ez van, valahol jogos volt, és azt hiszem, ha én lettem volna az Alfa helyében, én is behúzok annak a hülyének egyet, aki közli, bevésődött egy vörös szeműbe. Sok minden volt az elmúlt időszakban, de ezzel egészen biztosan én vittem a prímet, nem csodálom hogy a falkánál kiverte a biztosítékot. Ettől függetlenül, jól kezelte mindenki a dolgot, nem akartak megölni, igaz biztos vagyok benne, Sam szíve szerint megtette volna, ám mint vezető ilyet nem tehetett. És ki sem tagadtak, amit én főként értékeltem. Alapszabályok persze születtek, amiknek a megszegéséről szó sem lehetett, de ez Alison biztonságát is garantálta, éppen ezért akartam őket betartatni a lánnyal.
Már a motoron ültem, valahol éppen fél úton lehettem La Push és Forks között, hazafelé tartva. Persze mindenki okkal kérdezheti, miért megyek én éppen Forksba? És őszintén szólva a szüleim is ezt kérdezték, amikor azt mondtam, összeköltözök a barátnőmmel, de ami azt illeti kimagyaráztam egy időre valahogyan. Éreztem a mobilom zümmögését a zsebemben, de vissza akartam már érni a szöszimhez, hogy elmondjam neki, nincs nagy baj, sőt gyakorlatilag semmi gond, így a telefonnal nem is törődtem.
Szerettem volna rágyújtani, amint leszálltam a Yamahámról, de úgy is tudtam, hogy Ali már hallotta, hogy megérkeztem, így csak az sms-t néztem meg, mielőtt beléptem volna az ajtón. Megcsapott a kissé égett olaj szaga, ami nyilván a konyhából terjengett, így ahogy kibújtam a cipőmből, már indultam is, hogy megnézzem mi történt. A helyiségbe lépve láttam a némiképp szétbombázott pultot és tűzhelyet, a barátnőm pedig kissé szétcsúszva ült az egyik bárszéken.
- Szia – álltam meg mellettem, majd letöröltem egy lisztfoltot az arcáról, azután puszit nyomtam a hideg bőrére. – Mi a baj, Gyönyörűm? – próbáltam rámosolyogni, ami csak kisebb fájdalmak árán sikerült, mivel éreztem, ahogyan a jobbosnak köszönhető zúzódások húzódnak az arcomon. Néztem a vörös szempárt, amit nem tudtam nem szeretni, legalábbis Alisonét biztosan nem, az elmúlt hónapok óta tudtam, hogy kizárólagosan miatta forog a föld. – Segítek összetakarítani – mondtam, miközben megfogtam az egyik kezét, és a hüvelykujjammal megdörzsöltem az ujjperceit. Tudtam, hogy ideges. Azóta ilyen volt, mióta szóba hoztam, hogy bevallom a falkának a helyzetünket. Mondtam neki, hogy teljesen felesleges, de mintha a falnak beszéltem volna. Azt hiszem, én azért voltam aránylag nyugodt, mielőtt találkoztam volna Sammel, mert tudtam, még ha ki is rak, lesz kihez hazajönnöm, és a szöszi majd megvigasztal. Rohadt mákom volt, hogy nem zavartak el a falkából, és a vámpír lány végül is velem maradt.
- Naaa, ne legyél ilyen! Nincsen gáz – erőltettem egy rövid mosolyt az arcomra, nyugtázásképpen, hogy komolyan gondoltam, amit mondtam. – Gyere ide – magamhoz húztam, úgy ültében Alisont, egyik kezemmel a hátát simogattam, a másikkal a szőke tincsek közé túrtam, és hagytam, hogyha akarja, a mellkasomra hajtsa a fejét.


ez a hozzászólás egyes egyedül Alisonnak szól, és összesen négyszázkilencvenegy szavacskát sikerült bepötyögnöm neki.
és úgy tetszett *-*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég

avatar
Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Konyha    Hétf. Aug. 22, 2016 7:08 am

austin&alison
I'm holing you closer than most,
cause you are my heaven


A mérhetetlen káosz közepette végre sikerül némileg magamhoz térnem és lenyugodnom. Az a gondolat vezérel, hogy egyrészt nem szabadna hagynom semmilyen negatív ideáknak, hogy befolyásoljanak, másrészt Austin a falka tagja, úgy bánnak vele, mint a családtaggal. És még a legelvetemültebb rokonságokban sem végzik ki azt, aki szégyent hoz a „család nevére”. Semmi rossz nem történhet velünk, elvégre itt vagyunk egymásnak, bármit is kell elszenvednünk, közösen tesszük, és így a büntetés mérföldekkel kellemesebb, mintha egyedül kéne végig csinálnunk.
A labilis nyugalom helyét hirtelen gyorsasággal az izgatottság veszi át, amikor vámpírhallásom ismerős motorberregést kap el. Leáll a búgás, én pedig leteszem a fejemet támasztó karomat a pultra és a konyha bejárata felé szegezem tekintetemet arra várva, hogy a farkasom belépjen rajta. Igyekszem jópofát vágni, noha tudom, minden hamis maszkom hiábavaló, hisz annak ellenére, hogy Austinnal nem ismerjük egymást évek óta, a kevés idő alatt is sikerült teljesen kiismernie. Hogyne járt volna sikerrel, amikor én vagyok a bevésődése? Onnantól kezdve, hogy kapcsolatunk különleges, semmi esélyem véka alá rejteni az érzéseimet, és neki sem.
Amint belép a házba, jellegzetes illata beárasztja a helyiséget. Érezni lehet rajta, hogy járt a falkájánál, hisz ezúttal az esszencia, amit a teste áraszt, más farkasokéval keveredik.
Ahogy közelebb lép hozzám, felé fordulok és továbbra is az eddigi tervemhez igyekszem pontosan igazodni, azaz gondteher-mentes arckifejezést magamra ölteni. Ajkai érintése jóleső hatása biztonságérzetet áraszt bennem, így végre egy csepp őszinteség is költözik örömöt sugározni igyekvő arcmimikámba, azonban Austin következő kérdéséből ítélve nem elég, hisz csupán négy szóval rögtön le is rántja a turpisságomról az amúgy is halvány leplet.  Reakcióm csupán egy nemleges válasznak is elegendő fejrázás, amivel azt szeretném a tudtára adni, hogy semmi. De tekintete elárulja, hogy tudja, nem így van, és noha tesz egy kusza kísérletet más téma beiktatására, a további szavai is azt bizonyítják, nyilvánvaló számára, jelenleg a rendrakás a legkisebb gondom. Azon vagyok, hogy megőrizzem a hidegvérem, de látva, hogy arcát csúnya duzzanatok ékesítik, ismét könnyű prédává válok a nyugtalanság számára.
Ellenkezést nem tűrő mozdulattal közelebb húz magához, markáns tenyere fel-alá kezd járni a hátamon, beleborzongok gyengéd tapintásába, úgy érzem, mintha ezer kis hangya mászna végig az egész testemen. Halvány mosolyom felszívódik, ahogy huzamosabb ideig figyelem arcsérüléseit.
- Mi történt? – kérdem halkan, jéghideg tenyeremet az arca felé irányítom, hogy a lehetőleg legfinomabban végigsimítsak a puffadt területen. Tudom, hogy a mozdulat nélkül is tudja, mire célzok, de nem is azért teszem, hogy biztosra menjek, érthető a kérdésem, ez amolyan ösztönös gesztus.  
Értem soha egy hímnemű sem szenvedett el semmit, és most itt van ő, aki a mítoszok és alapelvek szerint halálos ellenfelem kell, hogy legyen, de a sors fintora miatt immár bármit elvisel, bármilyen próbát kiáll, ha rólam van szó. Ez némileg bűntudatot ébreszt bennem, legalább is az a része, hogy képes lenne kockára tenni az életét értem. Hisz jelenleg nekem az számít a legjobban, hogy ép legyen, a szó minden értelmében.
- Nagyon fájt? – teszek fel egy szinte költői kérdést, hisz ha másképp lett volna, most nem sajogna még az arca. Feltérdelek a magas széken, két tenyerem közé fogom az alakváltóm fejét, tekintetem hősi sérülései és gyönyörű íriszei között cikázik. Finoman duzzadt arcához érintem hússzirmaimat, lágyan megsimogatom velük az említett területet, majd óvatosan belecsókolok arra várva, hogy a falkalátogatás nyomai a múlté váljanak.
adatok:
  • zene
  • annyira imádni való vagy  

Vissza az elejére Go down

avatar
THE SPIRIT OF THE WOLF ✥ alakváltó
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Aug. 01.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
5
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1987. Jul. 14.
✥ KOR :
30
✥ LAKÓHELY :
jelenleg Forks
✥ FOGLALKOZÁS :
környezetmérnök; jelenleg Forksban dolgozik a számítástechnikai boltban

TémanyitásTárgy: Re: Konyha    Hétf. Aug. 22, 2016 5:54 pm

szöszim


Azt hiszem, az első perc óta tudtam, hogy nem lesz egyszerű egy ahhoz hasonló kapcsolatban, mint a miénk Alisonnal. Na persze, nem mintha én nagyon mérlegelhettem volna a helyzetemet és választhattam volna, hiszen nem én döntöttem amellett, hogy a vámpírlányt fogom szeretni életem végéig, hanem a bennem élő farkas. Igazából ez elméletileg összeegyeztethetetlen, hiszen alapvetően a mi fajtánk ellenségként tekint a másikra. Mégis tudom és érzem, ha erről a nőről van szó, akkor semmilyen szabály nem érvényes azok közül, amelyeket az elmúlt években ismertem. Minden a feje tetejére állt, akkor a First Beach-en, én pedig bizonyos szempontból a tehetetlenségemmel is küzdöttem azóta is. Ha őszinte akartam lenni magammal – már pedig miért ne akartam volna az lenni – be kellett látnom, hogy ez abszolút nem normális, és ettől féltem is. Ennek ellenére a világ végére is elrohantam volna csak azért, hogy visszahozzam ide a szöszit. A falkánál tett látogatásom, az hogy Sam és a többiek így reagáltak, annyira nem lepett meg. Talán inkább azon csodálkoztam a legjobban, hogy az egész csapat nem tépett ott helyben szét. Bevallom, megfordult a fejemben ez az eshetőség, végül is veszélyeztettem az embereket és a falkát is azzal, hogy olyasvalakit szerettem, mint Ali. Biztos voltam benne, nem kapok majd jó darabig vállveregetést azért, mert egy vörös szeművel élek együtt. A másik oldalról viszont örültem annak, hogy a lányt nem bánthatták, mert ő a bevésődésem. Valahol vígasztalt a tudat, hogy még ha akarnának is, kárt nem tehetnének a nőben, akit szeretek, mert azzal az ősi törvényeket szegték volna meg. Ezt pedig senki nem kockáztatta volna.
Ahogy magamhoz húztam Alisont, ő felnézett rám, láttam a tekintetében a feszültséget, amit hiába is próbált leplezni. Alig ismertem és alig pár hete bútoroztunk össze, mégis tudtam mikor milyen és mire hogyan reagál. Soha életemben nem hangolódtam így rá senkire, de biztos voltam benne, mindennek a bevésődéshez van igen szoros köze. Végül megkérdezte mi is történt, amíg az arcomat nézte… Igen, biztosan látszik, hogy fel van dagadva a fél fejem. De ez van, ebcsont beforr, szokták mondani.
- Az Alfa kicsit felkapta a vizet, lekevert kettőt. A többiek is kiakadtak… – sóhajtottam egyet mielőtt folytattam volna. – De tényleg nincs gáz, mert megegyeztünk – mondtam végül egy halovány mosollyal. Nyilván járhattam volna sokkal szarabbul, bár tudom, ez a szöszit nem fogja megvigasztalni, még ha engem igen is. Hagytam, hogy felém forduljon a széken és feltérdeljen. Nem mintha féltenem kellett volna, azért reflexből a derekán tartottam a kezemet, nehogy leessen. Bár vámpír volt, valószínűleg még jobb képességekkel, mint amelyek nekem adattak meg, azért a barátnőm volt, a mindenem, belepusztultam volna, ha valami baja esett volna.
- Most már sokkal jobb – mosolyogtam rá Alire rendesen, miután a kis képességével helyre rakta az arcomat. Azután megcsókoltam végre, a feldagadt fejemmel eléggé fájdalmas lett volna, persze így már nem okozott gondot. Hosszan csókoltam, közelebb húzva magamhoz, szorosan tartva, mintha sosem akarnám elengedni. Elképzelhetetlen lett volna a számomra mostanra, hogy ne vele éljek egy házban, pedig először el akartam üldözni a környékről is.


ez a hozzászólás egyes egyedül Alisonnak szól, és összesen négyszázkilencvenkét szavacskát sikerült bepötyögnöm neki.
és úgy tetszett *-*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Konyha    

Vissza az elejére Go down
 

Konyha

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Konyha és étkező
» Konyha és étkező
» Konyha és étkező

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Városaink :: Forks :: Otthonok :: Alison Thale és Austin Divide otthona-