Egy éve dolgozom a Volturinak. Először tudomást sem vettél rólam, csak egy ember voltam a sok közül akit lenéztél. Ezzel nem igen loptad be magad a szívembe, mégis sokkal többször vártam hogy megjelenj a recepicónál, mint amennyire illendő volt. És te jöttél. Kíváncsivá tett, miért nem leng körül a rettegés kesernyés illata, amikor fölém tornyosulsz és megpróbálsz megfélemlíteni. Hogyan tudok nyugodt és szenvetlen maradni, amikor mindent elkövetsz, hogy megremegjen a térdem amikor olyan dühösen nézel rám. (Persze, az más kérdés, hogy a remegés megtörtént, csak nem éppen a félelemtől és mindig igyekeztem uralkodni magamon.)
Titokban talán imponál is neked a merészségem, jókat derülsz a paprikás visszaszólásaimon, közvetlen hozzáállásomon. Ennek ellenére eddig minden erőddel küzdesz a megszületett gondolat ellen: vonzódsz hozzám. Arot már az első pillanatban érdekelte a képességem és te kapod a nemes feladatot, hogy egynap halhatatlant faragj belőlem...
Az átváltoztatás, az ötletem szerint belul fog elsülni. Nem fogod tudni majd megállni, így sajnálatos módon megölsz. De ne búsúlj, mert újúl erővel lidércként térek majd vissza, hogy boldogítsalak... Vagy éppen megkeserítsem az életed :3
Felix elsődleges feladata az újonc, vagy épp tapasztalatlan vámpírok kiképzése. A hatalmas erővel rendelkező férfi igencsak elől van a gárda ranglistáján, régóta szolgálja a triumvirátust, s talán még az is elmondható róla, hogy zord külseje és romlott lelke ellenére jó kapcsolatot ápol a többi taggal. Kedvét leli a harcokban, küldetésekben, a vérontás sem áll messze tőle. Ahogy mindenki más, ő is a saját érdekeit tartja szem előtt, persze csak a mesterek után és bármit megtesz, hogy pozíciója meg is maradjon.

Nagyon sok ötletem van, remélem hamar megérkezel! *-*
Bármilyen kérdésed van, fordulj hozzám bizalommal! <3