Üdvözlünk! |
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
|
Utolsó bejegyzéseink | A staff közleményei
írta: Hayley Witcher Szomb. Okt. 14, 2017 9:18 pm
Lynne Hawkins
írta:Lynne Hawkins Csüt. Okt. 12, 2017 8:35 pm
Udvar északi része
írta: Kieran Blackwell Hétf. Okt. 02, 2017 7:30 am
Silhouette FRPG
írta: Skyler Montbrai Szomb. Szept. 30, 2017 11:24 pm
A Volterrából be- és kivezető autóútvonal
írta: Wyatt Volturi Vas. Szept. 24, 2017 12:06 pm
Dolgozószoba
írta: Gerard Williams Szer. Aug. 30, 2017 10:11 pm
Szökőkutas korzótér
írta: Gerard Williams Szer. Aug. 23, 2017 3:40 pm
Avatarfoglaló
írta: Caius Volturi Kedd Aug. 15, 2017 6:22 pm
Caius Volturi
írta: Mary Alice Brandon Cullen Kedd Aug. 15, 2017 5:11 pm
Black Rose Pub
írta: Skyler Montbrai Vas. Aug. 13, 2017 10:34 pm
|
Credit |
tiszteld a munkánkat!
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
|
Ki van itt? | Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég Nincs A legtöbb felhasználó ( 51 fő) Kedd Május 23, 2017 10:51 am-kor volt itt. |
| | Szerző | Üzenet |
---|
Nicole RhimesNO MERCY, NO REGRET ✥ ragadozó✥ REGISZTRÁCIÓ : 2016. Aug. 02.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK : 5
✥ SZÜLETÉSNAPOM : 1977. Oct. 10.
✥ KOR : 46
| Tárgy: Nicole Rhimes Kedd Aug. 02, 2016 12:16 pm | |
| Nicole Jane Rhimes THERE IS NO SWEETER INNOCENCE THAN OUR GENTLE SIN |
FAJ ragadozó vámpír SZÜLETÉSI HELY, DÁTUM Loreauville, Luisiana, USA; 1977. október 10. HOZZÁTARTOZÓK ma már nincsenek ilyen személyek CSALÁDI ÁLLAPOT egyedülálló ÁTVÁLTOZÁS HELYE ÉS IDEJE Fausse Pointe tó környéki nemzeti park; 2005. május 18. TEREMTŐ Lafayette KÉPESSÉG Bábmester - olyan mentális képesség, amellyel képes vagyok befolyásolni az áldozataimat, elsősorban fizikálisan, így a cselekedetekre van hatással, de ha valakivel erős érzések kötnek össze, akkor bizonyos mértékig a gondolatait is képes vagyok manipulálni valakinek, ez azonban csak rövid ideig hat. Egy emberre koncentrálva tökéletesen működik, mind a fizikális, mind a gondolati síkon, csoportokon még sohasem próbáltam, illetve nem vagyok benne biztos, hogy farkasokra hatna. Vámpírok esetében viszont apró feladatok esetében működik, de csak a fizikális oldala a képességemnek, a gondolatok befolyásolása nem. TITULUS – miss deathless death.PLAY BY Teresa Palmer
|
Jellem és Küllem Kecses alak, finom, ám annál élesebb vonások, hideg, vörös tekintet, szőkésbarna haj, határozott mozdulatok, éles, fehér fogak, elbűvölő mosoly. Az áldozataim ezt látják belőlem, mert ezt akarom. Nekik nem kell semmi mást tudniuk rólam, ha már összetalálkoztak velem. Az az igazság, hogy nem voltam soha túlságosan megfontolt az újjászületésem óta, főleg az ösztöneimnek éltem. Főleg mert így éreztem jól magamat és így volt igazán kényelmes számomra. Nagy feltűnést nem akartam kelteni, de ha éppen úgy tartotta kedvem, könnyedén elharaptam néhány ütőeret. Nem kellett finomkodnom, a képességem megtette hatását minden kiszemelt halandóra, s ők önként adták nekem a vérüket. Olykor önkezűségnek tüntetve fel a dolgokat, szórakoztam az utolsó szívdobbanásokon. Annak idején sosem hittem, hogy élvezni fogok valamit, ami másnak az életébe kerülhet… nos, az régen volt. Eltelt tíz hosszú év. Mások, azt hiszem, némiképp őrültnek tartanának, ezért sem nagyon kerestem eddig sem barátokat. Lafayette kielégítő társaság volt, ha kellett. Bevallom, ő egy különös alakja az új életemnek, mert nem akarom magam mellett tartani, hagyom, hogy ez az egész sodródjon az árral, és majd lesz, ahogyan lennie kell. Mindketten másokkal szórakozunk, ha úgy gondoljuk, ha éppen olyanunk van a harmadik fél életét vesszük vagy megfélemlítjük. Én úgy hiszem, a lelki társam, de egészen másképpen, mint azt egy romantikus film festené meg, és szerintem én is az vagyok őneki. Nem akarom már megfejteni a kapcsolatunk mibenlétét, számomra mindez nem igazán fontos. Lényegesebb, hogy van. Nem szokásom óvatosnak lenni, mióta átváltoztam, úgy érzem, csak körbe-körbe pörgök, egyre gyorsabban és gyorsabban, s élvezem, hogy szédülök. Sosem akarok megállni. Mielőtt valaki azt hinné, naiv volnék, el kell árulnom, nem vagyok az, egy cseppet sem voltam az soha. Egyszerűen halandóként úgy éltem, ahogyan azt „kell”, ahogyan elvárják a rendes lányoktól a szülei. Most hogy nincs senkim, nem kötődöm senkihez, szabad vagyok, és végre tudom, hogy én ezért születtem. Történet Unalmas kisvárosi életem volt, unalmas hétköznapokkal és még unalmasabb hétvégékkel. Ennek ellenére szerettem ezt. Volt egy vőlegényem, akivel a nagy napot terveztük, meg hogy hány gyerekünk legyen. közel éltem a szüleimhez és a testvéremhez is, akikkel heti rendszerességgel találkoztam is. Loreauville tökéletes volt egy boldog kis családi élethez, amire igazából kislánykorom óta vágytam. Mindezt a negédes idillt aztán 2005 tavaszán felborította Lafayette. Talán ha nem találkoztam volna össze vele, most nem tartanék ott ahol… de találkoztunk. És, oh, te jó ég, milyen hálás voltam és vagyok neki még mindig! Csokoládé színű bőr, sötét szemek, széles és lehengerlő mosoly. Azonnal beleszerettem, bár először tartva mindenféle következménytől, nem történt köztünk semmi. Elvégre volt egy vőlegényem, akivel együtt éltem, és akinek igent mondtam, amikor féltérdre ereszkedve megkért. Mikor tíz éve megkérdeztem Lafayette-t, mégis mit keres itt, mit csinál, honnan jött mindig csak kitérő válaszokat kaptam, és én annyira bele voltam bolondulva, hogy mindez fel sem tűnt. Azt hiszem, voltak jelei annak, hogy valami nem stimmel, azonban vak voltam. Most is pontosan emlékszem arra a napra, amikor először megcsókolt a lakásomon. Abban a pillanatban hebegve-habogva elküldtem. Pár nap múlva, ahelyett, hogy eltűnt volna, megjelent újra az ajtómban, hogy bocsánatot kérjen, ami persze úgy alakult, ahogyan azt mindenki gondolja ebben a percben: újabb és újabb csókok követték egymást, aztán a ruhák a földre kerültek, ő és én pedig a kanapéra. Nem bántam meg, nem tudtam megbánni, akármilyen aljas dolog volt is tőlem. Közben pedig arra sem készültem fel, hogy elengedjem a vőlegényemet. Több mint egy hónapig volt viszonyom Lafayette-tel. Ez idő alatt apránként megismertem, bár semmilyen lényeges információt nem kaptam a férfit illetően. Aztán végül május elején elmondtam odahaza, hogy szeretném felbontani a jegyességet, persze azt nem kötöttem a szerencsétlen orrára, hogy hetek óta megcsaltam. Értetlenkedések, veszekedések és néhány elhullajtott könnycsepp után a fekete férfinál találtam magamat, aki megengedte, hogy nála maradjak, amíg akarok. Másfél hét is eltelt, mire Lafayette leültetett és megkérdezte vele akarok-e maradni, mire én természetesen igennel feleltem. Döbbenten néztem végig, ahogy kiveszi a kontaktlencséket és már nem feketés, hanem vörös szempárral kerültem szembe. Jött az újabb kérdés: félek? Nem, mondtam. Tényleg nem féltem, csak nem értettem. A férfi azt mondta, hogy elmagyarázza, de annak következményei lesznek. Figyelmesen hallgattam a meséjét egy olyan abszurd világról, amit addig csak a filmvásznon és a könyvek lapjain lehetett végigkövetni. Ott abban a pillanatban megelevenedett előttem mindez. Értetlenül és hitetlenkedve álltam a dolgok előtt. Azt mondta, hogy ha akarom, átváltoztat, ha nem, az sem baj, de akkor hallgatnom kell erről, de nem akart hazudni nekem. A körítés olyan szép volt, hogy biztosra vettem, Lafayette is úgy szeret engem, mint én őt, és így örökre együtt lehetünk, ha igent mondok, bár ez annyira nevetségesen romantikusnak tűnt, hogy nem mertem neki elmondani, s inkább gondolkodási időt kértem. Teltek a napok, ő nem hozta fel a dolgot és én se. Azt kértem utazzunk el a Fausse Pointe tóhoz, béreljünk egy faházikót és beszéljük meg ezt az egészet, a férfi pedig beleegyezett, olyannyira, hogy ő fizetett mindent, ami nem volt elvárásom, terveztem is visszaadni majd neki. Ott, a tónál aztán minden eldőlt. Lafayette feszült volt, láttam és éreztem rajta, és gyakorlatilag egy ostoba baleset miatt vagyok most itt. Szex közben valami elpattant benne és feltépte a torkomat, s ugyan nem ölt meg, állítása szerint meghátrált, mert nem akart bántani engem, így átalakított olyanná, amilyen ő maga is volt. Azon az estén minden megváltozott. Nem csak én lettem más, miután magam mögött hagytam a halandóságomat a nemzeti parkban. Lafayette ugyan arra kért, maradjak vele, járjuk együtt a világot, rendszeresen eltűnt hosszabb-rövidebb időre. Mindig az volt az ok, hogy vadászott és bocsánatért könyörgött, hiszen még neki is újdonság az, hogy vele vagyok. Egy darabig elhittem neki mindezt, újszülött létemhez képest egészen sokáig. Egy év alatt azonban kialakult a képességem, és ami aztán meg is erősödött annyira, hogy ne csak az áldozataimon tudjam használni, hanem már a férfin is, aki miatt felborítottam idilli életemet. Nem kényszerítettem nagy dologra, csupán arra, hogy tépje le saját fejét, ha nem mondja meg az igazat. Ő pedig a bábjátékom hatására kénytelen-kelletlen megvallotta, minden alkalommal egy halandó nőnél járt. Megcsalt engem, holott én mindenben a kedvében jártam. Másnap a hölgy halott volt… dühös voltam Lafayette-re is, és magamra is, amiért hittem neki. A hulla mellett talált meg a vámpír, miközben egy pohár bort iszogattam. Mondanom se kell, hatalmas veszekedés lett belőle. A fejemhez vágta még azt is, amiről nem is én tehettem, és viszonzásképpen én is hasonlóan tettem. Napokig nem láttuk egymást, aztán megbékéltünk és újra együtt mulattuk a halhatatlanságot. A közös évek alatt folyamatosan voltak ilyen és ehhez hasonló bosszúhadjárataink a másik ellen, egyáltalán nem titkolva a féltékenységünket és cseppet sem törődve az ártatlan életekkel. Azt hiszem, valójában nem szerettük egymást, sohasem fogjuk szeretni egymást, csupán szükség tart minket össze, olyasféle vágy, mint amit egy heroinista érez, amikor nem kapja meg a napi adagját. Éppen ezért, sohasem maradunk egy helyen sokáig, Forksban már jártunk egyszer, majdnem két évvel ezelőtt, s most ismét visszamerészkedtünk ide, hallva, hogy a Volturi végre elhagyta a környéket. Korábbi látogatásunknak természetesen voltak áldozatai, és feltehetőleg most sem ússza meg mindenki épp bőrrel. user: Szuszu ✥ kor: 21 ✥ multik: kérdezd Vitet ✥ tapasztalat: ~ 9 év
|
| | | AdminAdmin✥ REGISZTRÁCIÓ : 2016. Jun. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK : 638
✥ SZÜLETÉSNAPOM : 1783. Jan. 04.
✥ KOR : 241
✥ FOGLALKOZÁS : i am the boss
| Tárgy: Re: Nicole Rhimes Szer. Aug. 03, 2016 2:06 pm | |
| - Alice Cullen írta:
Nicole Jane Rhimes
Üdvözöllek a fórumon! Ahogy az eddigi karaktereidet, úgy ezt a hölgyeményt is csodálatosan felépítetted, ahogy magát a karakterlapot is szépen megírtad, de persze tőled nem is vártam mást (; Kíváncsi leszek, mifélét fogsz alkotni játéktéren, bár ahogy ismerlek, biztos remek játékokkal ajándékozod meg a tagokat, s remélem, majd egyszer engem is, ha úgy adódik
ELFOGADVA! kérlek ejtsd meg a szükséges foglalásokat és irány a játéktér!
|
| | | |
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |