Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Üdvözlünk!
twilight after dark
Épp most tévedtél az ország egyik legnagyobb, ha nem az egyetlen Twilight témájú fórumára, ami egyaránt dolgozza fel a könyvek és a filmek eseményeit. Ugyanakkor mi egy kicsit más irányba vittük el a történetet, így érdemes elsőként a világleírást elolvasni, rögtön a szabályzat után! Oldalunk már négy éve üzemel, bár nemrégiben be kellett iktatnunk egy költözést, s ezáltal nagyon sok minden változott; két új faj került bevezetésre, valamint számtalan új, egyéni canon karakter. Ha megtetszettünk, bátran regisztrálj fel, a staff áll a rendelkezésedre, s egészen biztos, hogy befogadó közösségre lelsz nálunk! (;
Trailer
twilight after dark
Minichat
Oszd meg gondolataid!
Utolsó bejegyzéseink
Táborhely

Today at 4:41 pm


A Volterrából be- és kivezető autóútvonal

Vas. Júl. 23, 2017 8:09 pm


A kastély bejárata

írta:Admin
Pént. Júl. 21, 2017 4:18 pm


Törölt és figyelmeztetésben részesített felhasználók

Hétf. Júl. 17, 2017 2:18 pm


Black Rose Pub

Pént. Júl. 14, 2017 4:10 pm


Shadowhunters FRPG

Csüt. Júl. 13, 2017 10:26 am


Tengerpart

Hétf. Júl. 10, 2017 10:28 am


Park

Hétf. Júl. 10, 2017 10:27 am


Lynne Mckendry - Palvin Barbara

Pént. Júl. 07, 2017 12:14 am


Carlisle irodája

Hétf. Júl. 03, 2017 9:05 pm


Facebook
csatlakozz hozzánk!
Már elérhetőek vagyunk itt is, s a könnyebb elérhetőség érdekében ajánlott csatlakozni, természetesen nem kötelező. Mindenkit szívesen látunk csoportunkban, ha van kedvetek, gyertek bátran!
Nyerteseink
gratulálunk nektek!

Szószámláló

Credit
tiszteld a munkánkat!
A fórumon található leírások, kódok mind a Twilight after dark tulajdonában állnak. Nem keveset dolgoztunk a kinézetünkön, tisztelj meg bennünket azzal, hogy feltüntetsz minket, ha megihlet a design egy része. Néhány kód alapja Lénától származik, míg a design többi része és a fejléc Alice munkájának gyümölcse. További segítséget nyújtott nekünk Sigmund, tanácsaival és kódjaival, Winnie, aki nélkül az utolsó bejegyzéseink modul nem lenne formázva és Jasper, aki a fórum trailerét készítette. Hálásak vagyunk nektek, köszönjük!
Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Noah William Morgan

A legtöbb felhasználó (51 fő) Kedd. Máj. 23, 2017 10:51 am-kor volt itt.

Share | 
 

 Vitalia de la Rossi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
WE MAKE THE RULES ✥ volturi
moderátor
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jul. 20.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
33
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1995. Mar. 13.
✥ KOR :
22
✥ LAKÓHELY :
Volterra
✥ FOGLALKOZÁS :
A Volturi legújabb üdvöskéje
✥ KERESEM... :

TémanyitásTéma: Vitalia de la Rossi   Szomb. Júl. 30, 2016 7:33 pm


Vitalia Cassandra de la Rossi

"we all have bad days, but one thing is true; no cloud is so dark that the sun can't shine through."



FAJ
ragadozó vámpír, volturi tag.
SZÜLETÉSI HELY, DÁTUM
Firenze, Olaszország; 1995. március 13.
HOZZÁTARTOZÓK

Halandó szüleim;; Cécile és Georgio - kétségtelen, hogy mindent jelentettek és jelentenek nekem még most is. Ám a vámpírlétnek vannak veszteségei is, én őket áldoztam fel azért, hogy a Volturihoz csatlakozzam. Egyszerre érzem ezt rossznak és helytelen döntésnek, és közben mégis valami jónak. Szeretném újra látni őket, megölelni őket, elmondani nekik, hogy nem vesztem el örökre és nem haltam meg a szó klasszikus értelmében. Mindezt még sem tehetem meg... de rendkívül szeretném, ha egyetlen egyszer még láthatnám őket.
Vámpírom;; Alec - mit is mondhatnék... szeretem! Azóta tudom ezt, mióta megláttam a sikátor sötétjében a vörös szempárt. Tudom, hogy hatással vagyok a férfira, aki több mint ezer évet élt. Tudom, hogy számítok neki, akkor is, ha nem tud mindenben az irányítása alá vonni. Tudom, hogy ő is szeret, akkor is, ha nem mondja minden alkalommal, mert nem akar gyengének látszani. De én érzem, ahogy rám néz, és ahogy hozzám ér. Egyszerűen csak tudom.
a királynő;; Sulpicia - felkarolt és azóta is foglalkozik velem. Kicsit Alec helyett is. Tudom, hogy a vámpírom intézte mindezt el, és ezért köszönettel tartozom neki. De Sulpiciának is, hiszen ha nem segítene nekem, elveszettnek érezném magamat a hatalmas falak között.
CSALÁDI ÁLLAPOT
párkapcsolatban él
ÁTVÁLTOZÁS HELYE ÉS IDEJE
Volterra, 2013. február 7.
TEREMTŐ
Alec Volturi
TITULUS
lover of the Evil one;;
PLAY BY
Miranda Kerr



Jellem és Küllem
Félig francia és félig olasz vér csörgedezett az ereimben, egészen hosszú ideig. A szüleimmel éltem Volterrában, nyugodtan, ők dolgoztak, anyám főzött, én pedig olvastam és írtam. Tervezgettem, hogy elutazom innét, Európa egy északibb részére, egyetemre megyek, karriert csinálok. Amikor minden megváltozott 17 éves voltam, még a nagykorúságomat sem töltöttem be, ám nagyon is tudatosan vállaltam azt, ami rám várt, amikor megismertem és beleszerettem Alecbe.
A vámpírrá válásom óta felnőttem, érettebb és komolyabb lettem. A kissé naiv kamaszlány eltűnt, Alec ezt is megváltoztatta, nem csak a testemet. Ma már könnyed léptekkel szelem a márványkastély hideg folyosóit, Sulpiciának magabiztosabb és határozottabb lettem. Hálás vagyok Alecnek, hogy a királynőre bízott, kétségtelen, hogy jó kezek közé kerültem. Egyetlen vámpírtól tartok egy kissé, a vámpírom húgától, aki szemmel láthatólag nem kedvel, s azt hiszem, Alecre is haragszik.

Hosszú, barna hajamat általában szabadon hagyom, ritkán fogok csak össze vagy tűzöm fel. Kék szemeimet, amelyeket anyámtól örököltem, már vörös íriszekre cseréltem. Karcsú, nőies alakom van, amit különösebben nem szoktak kiemelni, de van néhány olyan holmim, amit különleges alkalmakra tartogatok. Sokan nem tudják eldönteni hány éves is vagyok pontosan, mivel finom vonásaim inkább fiatalabbnak mutatnak. Hideg kőtestem mindezt örökre konzerválta.


Történet
részlet egy korábbi játékomból Vitaliával;;


Könnyű léptekkel szeltem át a folyosókat visszafelé, a nagyteremből. A kis találkozásom Thobiasszal nem különösebben rázott meg, bár volt abban a férfiben valami különös, amit nem tudtam megmagyarázni igazán. Úgy tűnt, nem éppen kedvelte a helyzetét itt, mégis Volterrában volt. Kíváncsi lettem volna mégis miért, de nem kérdeztem meg, mert nem akartam, hogy nekem essen valami miatt. Így sem lett volna szabad kijönnöm az Aleckel közös szobánkból, nem akartam plusz hírverést is, volt egy olyan sejtésem, nem fogom olyan egyszerűen megúszni, mint szeretném. Igaz, ez az egész vámpírság elég nagy önbizalmat adott nekem, egyáltalán nem féltem, pedig ha még ember lettem volna, valószínűleg rég visszarohantam volna a lakosztályba, nehogy valaki megszólhasson. Persze, akkor nem lehetnék itt, feltételezem, az én vámpírom nem hozott volna ide halandóként, hogy széttépjenek a többiek. Éppen ezért elhessegetem a gondolatot erről az egész, mi lenne ha dologról, mialatt megálltam a szoba hatalmas sötét ajtaja előtt, és körbepillantottam. Nem láttam, nem is hallottam semmit sem, így kicsit nyugodtabban nyomtam le a kilincset és léptem beljebb. Odabenn sem volt senki. A szoba tulajdonosa sem.
Be kell valljam, ettől elszomorodtam. Még ha dühösen is, de örültem volna, ha végre láthattam volna egy kicsit Őt. Hiányzott. Tudtam, már elmondta legalább százszor, hogy rengeteg dolga van, főleg amiatt, mert fontos pozíciója van ebben a családban. A „család”, amelyhez tartozott, számomra egyelőre semmit sem jelentett, mert fogalmam sem volt, kikhez kellett volna ragaszkodnom. A régi otthonom jutott eszembe, miközben becsuktam magam mögött az ajtót és elfeküdtem a franciaágyon. Eszembe jutottak a szüleim, s akaratlanul is felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mi lehet velük. Hetek teltek el, mióta számukra eltűntem, nyilván végtelenül el voltam keseredve. Most, ebben a pillanatban én is. Nem tudtam ugyan már sírni, de a hideg márványbőröm alatt zokogtam. Míg nem voltam egyedül ennyit ebben a szobában nem törődtem az emberi múltammal, hiszen már nem tartoztam abba a világba, nem ugyanaz a Vitalia voltam, aki most az ágyon feküdt, ebben a sötét bútorokkal ellátott szobában. Már akkor sem ugyanaz voltam, amikor Alec először eljött hozzám, és megcsókolt. Azóta csak őt láttam, semmivel és senkivel nem törődve, csak ővele és magammal foglalkozva, mert reménytelenül beleszerettem, annak ellenére, hogy mennyire megrémítettek először azok a vérvörös, lángoló szemek. Most, ha tükörbe néztem, nekem is éppolyan íriszeim voltak, megkockáztatom talán még élénkebbek és szebbek, mint az övéi. Rajta már látszott, hogy sok évvel ezelőtt teremtetett.
Mély sóhaj szakadt ki belőlem, lehunytam a szememet, és hirtelen elém ugrott a kép, ahogyan megöltem azt a két embert a Volturi szálláson, ahol átváltoztam. Ajkaim szétnyíltak, hirtelen kiszáradt a torkom, éreztem, ahogyan a vérszomj lassan elborítja az agyamat, vörössé színezi a világot, és kizárja az értelmes gondolatokat. Homályosan nyitottam fel a szemeimet. Aztán az ajtó zárjának kattanása kizökkentett, és a szoba egyetlen bejárata felé kaptam a tekintetemet. Nem kellett egyetlen érzékszervem sem, hogy tudjam, Alec jött meg.


user: Szuszu ✥ kor: 21 ✥ multik: heten vagyunk mint a gonoszok ✥ tapasztalat: ~ 9 év




so lovely, so sweet, so cute
deathly little angel





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Admin
✥ REGISZTRÁCIÓ :
2016. Jun. 17.
✥ HOZZÁSZÓLÁSOK :
630
✥ SZÜLETÉSNAPOM :
1783. Jan. 04.
✥ KOR :
234
✥ FOGLALKOZÁS :
i am the boss

TémanyitásTéma: Re: Vitalia de la Rossi   Vas. Júl. 31, 2016 1:04 am

Jacob Black írta:
Dear Vitalia!

Nagyon tetszik a karaktered jelleme, a leírások jók voltak, az ET-d pedig kíváncsivá tett, s ez is nagyon jól sikerült. A vámpírokkal azért vigyázz, még gondod akad belőle! (:

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://twilightafterdark.hungarianforum.com
 

Vitalia de la Rossi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Alkotás alatt :: Elfogadott karakterek :: Vámpírok-